Tartalék: bokszkesztyű, hogy ütőképes maradjon a céged

Tartalék. Ahány embert megkérdezel, mind mást fog érteni rajta.

A nano- és mikrovállalkozó valószínűleg azt mondja, hogy a tartalék az a pénz, amit elpihentet a bankszámlán (vagy inkább valamelyik alszámlán), hogy ha baj van, legyen mihez nyúlni. Vagyis egyfajta vésztartalékként gondol rá. Ezzel az a gond, hogy a vállalkozók ritkán szokták meghatározni, hogy mi is az a vész, ami miatt ehhez az összeghez nyúlhatnak. Ezért jó néhányan szinte bármit képesek a vész kategóriájába sorolni, ha éppen valamire nagyon vágynak… A pénzügyes szemével nézve ez nem nevezhető a pénzügyi fegyelem pozitív megnyilvánulásának.

A könyvelő azt kérdezi majd, hogy milyen tartalék. Ő ugyanis ismer eredménytartalékot, tőketartalékot, lekötött tartalékot és értékelési tartalékot. Mindhez szerepel egy sor a vállalkozás mérlegében, de nem mindegyik létezik egy vállalkozás életében. (Vagyis a mérlegben csak az a fajta tartalék jelenik meg összegszerűen, amelyikhez valóban kapcsolódott az adott üzleti évben valamilyen gazdasági esemény.) Eredménytartalék például csak akkor, ha pl. a jegyzett tőkét leszállítják, és a leszállítás értékét eredménytartalékba teszik. Vagy más tartalékokból mozgatsz át ide pénzt. A számviteli törvény egész szép körjátékokat enged meg a különböző tartalékok között – persze szigorúan, taxatíve felsorolva, hogy melyek lehetnek ezek az esetek. Ezekkel most különösebben nem untatnék senkit – már csak azért sem, mert az ilyen fajta tartalékok teljesen másra jók, és másként képződnek, mint amire nekünk egy válság esetén szükségünk lenne.

A pénzügyes pedig azt mondja, hogy a tartalék az a pénzösszeg, amely meghatározott esetben mobilizálható, értékét pedig az határozza meg, hogy a vállalkozás működőképességét, azaz a működési költségeket mennyi időre szeretnénk biztosítani.

Most, hogy tisztáztuk, pénzügyi szempontból mit értünk tartalék alatt, nézzük meg, mire is képes valójában.