Például egy balatoni nyaralóhelyen egészen biztosan az iskolai nyári szünetben lesz a forgalomban a legnagyobb kiugrás. Ekkor nem lehet szabadságra menni senkinek, mert ekkor van a munka dandárja – egész évre nézve. Ugyanakkor egy sífelszerelés-kölcsönző bolt számára az ősz végétől tavasz elejéig terjedő időszak jelenti a forgalmi csúcsot.
Mi a kiszámítható a szezonalitásban?
Az, hogy a szezonális változásokról jó előre lehet tudni, hogy olyan, mint a tél: tutira eljön. Éppen ezért nem kell meglepődnünk, mint a klasszikus Hofi-vicc szerint a közlekedési vállalatoknak (miszerint “A télre számítottunk, csak a hóra nem.”). Merthogy
a szezonalitásban azt is tudjuk, hogy mikor és milyen mértékben jön el.
(Legalábbis jó közelítéssel.) Miért jó ez a szezonalitásban? Mert tervezhető!
Mondunk egy rendkívül egyszerű példát. Ha éttermed van Balatonkuttykuruttyon, akkor tudod, hogy mindent a május-szeptember közötti időszakra kell koncentrálnod:
- a helyet (az éttermet, pláne, ha csak bérled, és nem a tiéd a hely) és a személyzetet (ez manapság amúgy is külön kihívás)
- a közművek visszakapcsolását (minek fizetnél akármit is arra az időre, amikor nyitva sem vagy – ezért cserébe azonban működőképesnek kell lenned, mire ki akarsz nyitni)
- a beszállítókat is “élesítened” kell
- a hirdetésekkel, marketinggel is be kell indulnod…
és így tovább. A jelzett időszakból május a felfutásé lesz, szeptember a lecsengésé (ha elnyúlik a jó idő, akkor ez elcsúszhat októberre).
Az előkészítés időszaka viszont már februárban megkezdődik, hiszen
- fel kell mérni, mi romlott el, mit kell javítani, mit kell cserélni,
- végighívni a beszállítókat, akire nem számíthatsz, azokat pótolni,
- kampányokat kell tervezni,
- stb.
Ugyanígy a zárás időszaka is feladatokkal jár október, legkésőbb november folyamán:
- lezárni (áramtalanítani, vízteleníteni stb.) a helyet, a közművek szüneteltetéséről gondoskodni
- a személyzettel elszámolni
- felmérni a következő szezonra pótlandó eszközöket
- stb.
Ezekhez a teendőkhöz persze rögtön erőforrást, határidőt, felelőst is rendelsz – így rögtön előáll egy komplett terv csak abból, hogy tudod, mikor van forgalmi csúcs az évben.
Az, hogy a szezonális változásokról jó előre lehet tudni, hogy olyan, mint a tél: tutira eljön. Éppen ezért nem kell meglepődnünk, mint a klasszikus Hofi-vicc szerint a közlekedési vállalatoknak (miszerint “A télre számítottunk, csak a hóra nem.”). Merthogy
a szezonalitásban azt is tudjuk, hogy mikor és milyen mértékben jön el.
(Legalábbis jó közelítéssel.) Miért jó ez a szezonalitásban? Mert tervezhető!
Mondunk egy rendkívül egyszerű példát. Ha éttermed van Balatonkuttykuruttyon, akkor tudod, hogy mindent a május-szeptember közötti időszakra kell koncentrálnod:
- a helyet (az éttermet, pláne, ha csak bérled, és nem a tiéd a hely) és a személyzetet (ez manapság amúgy is külön kihívás)
- a közművek visszakapcsolását (minek fizetnél akármit is arra az időre, amikor nyitva sem vagy – ezért cserébe azonban működőképesnek kell lenned, mire ki akarsz nyitni)
- a beszállítókat is “élesítened” kell
- a hirdetésekkel, marketinggel is be kell indulnod…
és így tovább. A jelzett időszakból május a felfutásé lesz, szeptember a lecsengésé (ha elnyúlik a jó idő, akkor ez elcsúszhat októberre).
Az előkészítés időszaka viszont már februárban megkezdődik, hiszen
- fel kell mérni, mi romlott el, mit kell javítani, mit kell cserélni,
- végighívni a beszállítókat, akire nem számíthatsz, azokat pótolni,
- kampányokat kell tervezni,
- stb.
Ugyanígy a zárás időszaka is feladatokkal jár október, legkésőbb november folyamán:
- lezárni (áramtalanítani, vízteleníteni stb.) a helyet, a közművek szüneteltetéséről gondoskodni
- a személyzettel elszámolni
- felmérni a következő szezonra pótlandó eszközöket
- stb.
Ezekhez a teendőkhöz persze rögtön erőforrást, határidőt, felelőst is rendelsz – így rögtön előáll egy komplett terv csak abból, hogy tudod, mikor van forgalmi csúcs az évben.
Csúcsra jársz – völgybe érsz
Mindez nagyszerű, tervezni már tudsz. A forgalmi csúcsra. De mihez kezdj a hullámvölgyekkel?
Ez függ a tevékenységedtől/iparágadtól és piacodtól is. Ezért most inkább lehetőségeket mutatunk, érdemes végiggondolni, melyik az, amelyik nálad is működhet:
- told ki a szezont! – ezt minden évben átéljük, amikor már a szeptemberi iskolakezdés után nem sokkal meglátjuk a boltokban a csokimikulásokat és a karácsonyi díszeket… Ezt azonban általában erős marketing- és értékesítési tevékenységgel kell tudni megtámasztani, hogy tényleg generálj is annyi forgalmat, amiért megéri hamarabb megnyitni a szezont.
Jól működő marketinged csak akkor lesz, ha a marketinged összefog az értékesítéssel, és fordítva: az értékesítés is akkor lesz igazán hatékony, ha a marketingre támaszkodik. Hogyan létezik egymás mellett jól a marketing és az értékesítés? Nyisd meg egy másik ablakban, és olvasd el később:
Sziámi ikrek a vállalkozásban – a marketing és az értékesítés
- Nyújtsd el a szezont! Ennek tipikus esete a szezonvégi kiárusítás. Nyáron már nem nagyon akarsz tavaszi holmit, mert nincs rá szükséged. De ha van valami alkalmi vétel, amiről úgy gondolod, hogy ez a ruhafazon még jövőre is divatosnak fog számítani, és különben is, most kedvezményes árú, akkor valószínűleg megveszed.
- A csúcson járj a maximumra! Ez a balatoni vendéglátósok és lángososok évtizedes módszere: “egy szezon alatt kell megkeresni az egész évre valót!” – hangzott a jelszó. Ebből neked most annyi az érdekes, hogy a csúcson, amikor amúgy is van kereslet, kell kimaxolni a forgalmat, és még nagyobbra tekerni a fordulatszámot. Az így keletkező forgalomból pedig tartalékolni a szezonális hullámvölgy idejére.
- Bővítsd a termékkört/célcsoportot! Ez már nem ennyire egyszerű eset, hiszen ez már stratégiai szintű döntést, majd annak megvalósítását igényli. Viszont a szezonális hullámvölgy áthidalásának az is lehet egy módja, hogy amikor az egyik termékednél a kereslet éppen a völgyben jár, akkor kiszélesíted a kínálatod (ugyanannak a célcsoportnak) valami olyasmivel, aminek inverz a szezonalitása az eredeti termékeddel. Ilyen az, amikor a sífelszereléskölcsönző tavasszal átcsap bringakölcsönzőbe. (Még az sem lehetetlen, hogy a célcsoportok között erős az átfedés.)
