Biznisz a krízisben

Ha háborog a gazdaság, stabilizáld a céged! Válsághelyzetben követhető tanácsok kkv-knak, minden eddigi krízis-blogposztunk egy helyen.

Himer Csilla írása

2020-12-16
Hogyan fogjanak neki a vállalkozásvezetők a válság háborgó tengerén hánykolódó vállalkozásuk stabilizálásának? Tavasszal ennek a kérdésnek ugrott neki több cikkben is Himer Csilla kollégánk, a Karson Micro vezetője. Aztán úgy alakult, hogy a Biznisz a krízisben sorozat minden darabja zsebbe vágóan aktuális maradt. 2021 is így indul majd, ezért ajánljuk gyakori és ismételt olvasásra a sorozat cikkeit.

Miért éppen Biznisz a krízisben?

A válság olyan elemi erejű gyomrost vitt be a legtöbb hazai kkv-nak, hogy azok egy kisebb pánik után elkezdtek látványosan kapkodni. Márpedig ahol kapkodás van, ott hiba is. Arra lettünk figyelmesek, hogy már az első néhány hét után elkezdtek kirajzolódni bizonyos mintázatok a kapkodás mikéntjét és végeredményét illetően. A végeredmény pedig sokszor rossz volt: kisebb baki, szemmel is jól látható (ezért zsebbe is vágó) hiba vagy akár kapitális baklövés.

Szeretnénk, hogy a kkv-vezetők ne kövessék el újra ezeket a hibákat. (Egyáltalán tudják, hogy amiket elkövettek, azok hibák.) Krízis van, de a biznisznek is menni kell tovább. Első lépésben operatív szinten kell stabilizálni a cégeket – de azért itt sem árt, ha kicsit távolabb látunk az orrunknál. Mondjuk addig, hogy mi lesz, ha elkezdhetünk kimászni a gödörből, akkor lesz-e még ehhez elegendő erőforrásunk, vagy valamilyen módon már feléltük őket.

Mit tehetsz a vállalkozásoddal a válságban? Megmutatjuk 7 lépésben.

  1. Evidencia, hogy foglalkoznod kell az áraiddal. Amit mi láttunk, hogy a tavaszi első hullámban sokan mentek bele az árversenybe – akár ingyen is adva azt, ami az alapvető termékük, szolgáltatásuk volt. Mi számba vettük a csapdákat és a lehetséges következményeket. Olvass tovább itt:

    Árverseny? Ne csináld!

  2. Sokan az árakkal kezdtek, pedig amivel valójában kezdeni kellett volna, az a likviditás biztosítása. Amikor beüt egy válság, az elsőként mindig a vállalkozás likviditását teszi próbára. A világ tótágast állt – sok cégben a likviditás is. Innen kellett megtalálni, merre van a fent és a lent. Ha a likviditás kérdése még mindig kérdés, folytasd az olvasást itt:

    KKV-likviditás tótágas helyzetben

  3. A likviditás fenntartásáról persze nem beszélhetünk még félmondatban sem a tartalékok említése nélkül. Sajnos ezen a téren is láttunk pár emeletes bakit és nagyobb félreértést, amik mellett nem mentünk el szó nélkül:

    Tartalék: bokszkesztyű, hogy ütőképes maradjon a céged

  4. A költségcsökkentés válsághelyzetben szinte zsigeri reakció. Lehet ezt is jól csinálni. A probléma az, hogy többféle rossz példát is láttunk – meglehetősen gyakran előfordulni ahhoz, hogy ne tegyük szóvá. És mind valamilyen háztartási gép nem rendeltetésszerű használatához hasonlított…. A legismertebb ezek közül a fűnyíró-elv. Hogy miért lehet ez hatalmas öngól? Olvasd tovább:

    Költségcsökkentés és fűnyíró – hogyan használd a vállalkozásodban?

  5. Láttunk persze másik háztartási gépet is nem rendeltetésszerű használatban vállalkozásban. Mosógépet. Amit többnyire úgy kapcsolgatott ki-be a vállalkozás vezetője, hogy a döntése valamilyen rossz sztereotípián alapult. Ha te sem szeretnél mosógépvezérelt költséggazdálkodást a cégedben, akkor ezt a cikket mindenképpen olvasd el!

    Költségcsökkentés és mosógép – hogyan használd a vállalkozásodban?

  6. Még mindig a költségek csökkentése van terítéken, de más szemszögből jártuk körül a témát. Ez pedig az, amikor kármentésre hivatkoznak a döntéshozók – és állják is a szavukat. Nem a céget, hanem a kárt mentik meg, azt tartósítják. Megmutattuk, miért jobb, ha elkerülöd ezeket a megoldásokat.

    Miért a kárt mented meg? – KKV-reflexek, amiket nem érdemes megőrizni

  7. Végül, de nem utolsó sorban egy olyan téma, ami éppen a válság okozta pénzügyi helyzetben fájt a legjobban: a kintlévőségek kezelése. Pontosabban a nemkezelése. Példát hoztunk, számoltunk – és az jött ki, hogy a kintlévőségtől nem kell megijedni, ellenben muszáj kezelni. A cikksorozat második részében pedig azt is láthattuk, hogy hogyan is lehet ezt jól csinálni. (Spoiler: úgy, ha nem is engeded, hogy kintlévőségeid keletkezzenek.)

    Strucc a vállalkozásban – kintlévőség

A válság sajnos éppen elég feldolgozandó témát ad.

További cikkeink, amik még érdekelhetnek téged:

Mi továbbra is nagy erőkkel írunk, és osztjuk meg tapasztalatainkat. Ezen kívül is szívesen segítünk. Ha a vállalkozásod stabilizálásában segítségre van szükséged, itt kérd!

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

A cikk szerzője:

Himer Csilla

Mikrovállalati üzletágvezető, Karson Consulting

Pénzügyi és kontrollingszakember. Több mint 5 évig dolgozott logisztikusként, itt a teljes ellátási lánc felügyelete tartozott a feladatkörébe. Több mint négy éve dolgozik kkv-tanácsadóként: üzleti tervet, cashflow-rendszert, folyamatokat vizsgál és optimalizál, rejtett tartalékokat és hibákat, pénzelfolyásokat keres, árakat állapít meg és vizsgál felül. Ebben segíti kontrollingtapasztalata és mérlegképes könyvelői végzettsége. Ügyfelei között a nulláról induló, kezdő vállalkozástól a milliárdos árbevételű cégekig mindenki megfordult már. Vesszőparipája a hatékonyság és a digitalizáció.

Hasonló tartalmak

Árverseny? Ne csináld!

Biznisz a krízisben. Ez lehetne annak a sorozatnak a címe, amit most indítunk – kicsit olyan, mint Luis de Funès filmje, a Horgász a pácban, csak ez nem vicces. Nagyon sok vállalkozás kezd kapkodásba – és ezzel átgondolatlan intézkedések sorát hozza meg. Ezek rövid (esetleg szuperrövid) távon valóban hozhatnak eredményeket. Vállalkozást azonban nem rövid, és főleg nem szuperrövid távra alapítasz. Ezért érdemes a bizonytalanság és a túlélési lehetőségek keresése közepette is végiggondolni, hogy hosszabb távon jó-e az, amire éppen készülsz. Himer Csilla sorozata a már most is látható cégvezetői bakikról, hibákról és kapitális baklövésekről.

TOVÁBB OLVASOM