Cashflow a fókuszban: válság idején különösen!

A válság sokféle változást hozott magával – a vállalkozás vezetésében is. Az egyik ilyen fontos változás a cashflow jelentőségének növekedése. Miért lett ilyen fontos a pénzáramlás?

Pénzügyesek, kontrollerek kedvenc  vesszőparipája a cashflow. (Már a válság előtt is az volt.) Ez az a vezetői információs eszköz, ami nélkül egyetlen vállalkozás sem működhet. Sem egy egyszemélyes hadseregként működő egyéni vállalkozás, sem egy multinacionális monstrum.

A cashflow-ra tehát nyugodtan tekinthetünk alapértelmezett eszközként egy vállalkozásban. Hogy miért, arról éppen a válság adott nekünk leckét. Keményet. 

A cashflow megmutatja az éppen szabadon felhasználható pénz mennyiségét a vállalkozásban. Bármelyik időpillanatban. 

Mégpedig a különböző idősíkokon értelmezve. Hiszen a cashflow két dimenziót képez le: 

• a pénzben kifejezett értéket és 
• az időt. 

Induljunk el mi is ezeknek a dimenzióknak a mentén!

A cashflow és a jelen

Amikor egy vállalkozó először cashflow-kimutatást készít, akkor lényegében a jelenre koncentrál. Azzal, hogy vezeti, mennyi pénz jött be, és mennyi pénz ment ki a vállalkozásából, már képes arra, hogy megmondja, adott időpillanatban (az ő szempontjából a jelenben) mennyi pénz van éppen a vállalkozásában. Ez az a pénzmennyiség, ami felett rendelkezhet. 

Így van egy alapinformációnk a vállalkozás aktuális pénzügyi helyzetéről. Ez azonban csak az első lépés.

A cashflow és a múlt

Ha valóban naprakészen vezetjük a cashflow-kimutatásunkat, akkor már a tegnapi adatok is a múltunkról mesélnek. És ha egy kicsit is nyitott szemmel figyeljük a kimutatásunkat, akkor a cashflow-nk egy információs aranybánya lehet számunkra. Számtalan információhoz juthatunk így.

A cashflow-kimutatás így lehet az összehasonlítás eszköze:

• a korábbi időszakokhoz képest,
• a korábban meghatározott céljainkhoz képest,
• milyen szezonalitása van a bevételeinknek, költségeinknek.

Ugyanígy lehet jelzőeszköz:

• meghatározhatjuk az eltérések azon mértékét, ami még belefér a szokásos üzletmenetbe, és mi az, amit már kezelni kell, tehát beavatkozási pontot jeleznek,
• hol folyik el feleslegesen, de legalábbis indokolatlan mértékben a pénz,
• hol érhetünk el megtakarítást.

Ezek konkrét, mérhető információk nemcsak a saját működésünkről, hanem bizonyos esetekben a piacéról is. (A szezonális hullámzás például abszolút ez a kategória.)

Ha már most tudod, hogy többet kellene foglalkoznod a cashflow kimutatásával, tervezésével, nézd meg a Karson Műhely kínálatában: Cashflow tervezés workshop

A cashflow és a jövő: a taktikai tervezőeszköz

A cashflow nem nyújt teljeskörű információt a vállalkozás pénzügyi helyzetéről, ha csak a jelent és a múltat vizsgáljuk. A cashflow egyik fontos funkciója éppen az, hogy a jövőre nézve is tudunk megállapításokat tenni, azaz tervezni.

A vállalkozás működtetése során ugyanis nem csak azt kell tudnunk, hogy az adott pillanatban éppen mennyi a mobilizálható pénzmennyiség a vállalkozásban. Hanem az is, hogy két nap múlva, vagy éppen két hónap múlva lesz-e elegendő pénze arra, hogy megtartsa az embereit, a lízingelt termelőeszközeit, netán a tervezett beruházását el kell-e halasztania… Ez a válság kitörésekor, azaz 2020 tavaszán minden olyan vállalkozás számára kulcskérdéssé vált, amelyiknek erősen megcsappantak a bevételei.

Ugyanezen a ponton dőlt el az is, hogy a meglévő tartalékokat be kell-e vetni belátható távon belül, és ha igen, körülbelül mennyi időre lesznek azok elegendőek. 

A cashflow jelentőségéről már korábban is sokat írtunk. Böngészd cikkeinket arról, hogyan vesz részt a cashflow a vállalkozásod életében: :
– a likviditással kapcsolatban,
– a tartalékok felépítésében,
– a kintlévőségek kezelésében: amikor még csak gyűlik és gyűlik… és amikor már kezelni is kell.

Az tehát már innen is látszik, hogy a tervezéssel szintén számtalan információhoz jutunk – hasonlóan, mint a múltbéli információk elemzése során. 

A jövő dimenziója a célok megvalósíthatóságának kérdését helyezi középpontba.

Evidenciát fogok mondani: amíg csak a jelent vizsgáljuk, könnyen azt hihetjük, hogy van elég pénzünk egy modern léggömhámozó gépsorra – de lehet, hogy ezzel veszélyeztetjük a két hét múlva esedékes áfa-befizetésünket, vagy éppen a jövő havi bérek kifizetését. 

A válság természete

A jelenlegi válságról már sokan sokfélét megállapítottak. Többek között azt, hogy nem hasonlít a korábbi válságokra, mert egyszerre rogyott meg a keresleti és a kínálati oldal is. (Meg az ellátási láncok ilyen mértékű és jellegű széttöredezésére sem volt eddig példa.) 

Amiről azonban kevesebb szó esik, az az, hogy minden válság – akármilyen természetű is – 

a vállalkozások szintjén likviditási válságként csapódik le. 

Ez az a momentum, ami miatt éppen most kell fokozott figyelmet fordítani a cashflow-ra – mind a követésére, mind a tervezésére, mind pedig a folyamatos elemzésére.

Karson-megjegyzés:
a kiadások még a válság káoszában is relatíve jól tervezhetők. Természetesen nem 100%-os pontossággal, ezt nem is lehet elvárni. De egy relatíve jó hibahatáron belül tartahatók még a VUCA körülményei között is. Ezért életbevágó egy válság kitörésekor, hogy tudjuk: válság üzemmódban meddig vagyunk képesek kitartani a rendelkezésre álló pénzmennyiséggel. Vagyis éppen a cashflow két dimenziójánál tartunk: az időnél és a pénznél.  

Mennyi idővel lehet előre tervezni egy válságban?

Jön a szokásos tanácsadói válasz: attól függ. Na jó, azért kicsit kifejtjük.

Beszéltünk már olyan válságmenedzserrel, aki szerint mindig csak a következő napot kell túlélni, ezért ő válságban nem látja értelmét tervezni. És olyannal is, aki szerint soha az életben nem lehetne egy válságban lévő szervezetet kirángatni a kátyúból stratégiai távú tervek nélkül. Mert hát a bajban is tudni kellene, hogy merre akarunk kimászni a gödörből.

Ha ég a ház, valóban a tűzoltásra kell koncentrálni. De ha nem tervezel, akkor a ház újra meg újra lángra fog kapni… Éppen a válság alatt fogalmazta meg nagyon sok ügyfelünk az igényét a stratégiai tervezésre, mert ők is hasonlóan éreztek a második válságmenedzserhez: tudni akarták, hogy a válság után merre lesz az előre – ehhez pedig azt is tudniuk kellett, hogy hol legyenek a tűzoltókészülékek, vagy éppen hogyan lehet tűzbiztos falakat húzni.

Nyisd meg most, olvasd el később ezt is: Hogyan növeld a céged stabilitását és növekedési ütemét VUCA-helyzetben?

A cashflow tervezése gyorsan változó körülmények között

Az a helyzet, hogy ezt már feltalálták. Évtizedekkel korábban. Az autóiparban. 

Miért éppen ott? Azért, mert ez az az iparág, ahol válság nélkül is meglehetősen hektikusan képesek alakulni a vevői igények. Ezt pedig valahogyan le kellett tudni követni a működés teljes spektrumában. A pénzügyek kezelésében is. 

Ezért találták ki a gördülő tervezést.

Ennek lényege, hogy általában egy 12 hónapos időszakra terveznek a kitűzött stratégiai célok megvalósításának megfelelően. Majd veszik azt az időszakot, ameddig még relatíve biztonsággal előre tudnak látni. Ez lehet egy negyedév, két hét, két nap, vagy akár egy óra is. 

(Igen, egy óra – az autóiparban pl. a logisztikában ez nagyon könnyen előfordulhat. Nem véletlen, hogy sok informatikai, vállalatirányítási fejlesztésnek vagy akár magának az agilis módszertanok kialakulásának éppen az autóipar volt a motorja a kezdetekben.) 

Erre az időszakra terveznek fixen, azaz ezt a tervet mindenképpen tartani kell. 

Aztán egy negyedév, két hét, két nap, vagy egy óra múlva újra előveszik a terveket, megnézik, hol tartanak, mekkora az eltérés. 

Ha nagyon eltér a megvalósult állapot a célállapot adott időszakra kijelölt szakaszától, akkor korrigálnak a következő 12 hónapra. Vagyis a már megtervezett időszakot is áttervezik, ha az eltérés mértéke ezt indokolja, plusz megtervezik a következő negyedévet, két hetet, két napot, egy órát. 

Így mindig 12 hónapot látnak a tervben (ami így már korántsem a naptári évhez igazodik), az eltérések miatti korrekciókat pedig végiggördítik ezen a 12 hónapos cikluson. Innen a módszer neve is, a gördülő tervezés. 

Nem csak a cashflow-hoz jó

A gördülő tervezésben az a jó, hogy nemcsak a cashflow esetében alkalmazható, hanem szinte bármelyik taktikai szintű tervet lehet így gördíteni. Hektikus gazdasági környezetben biztosítja az alkalmazkodóképességet – igaz, megnöveli a tervezéssel kapcsolatos menedzsmentfeladatok mennyiségét is. Aki viszont már átélte, hogy egy VUCA-helyzetben mennyit veszíthet enélkül a vállalkozás, az tudja, hogy megéri a többletmunkát. 

Akár a cashflow-kimutatást, akár a tervezési feladatokat szeretnéd fejleszteni a vállalkozásodban, gyere el a Karson Műhelyek egyikére. Szuperintenzív, kis létszámú, rendkívül gyakorlatias workshopjainkon nem lesznek általánosságok. Nézd meg a témákat, kattints, jelentkezz!