blank

Az eredmény felhasználása – okosan (és nem okosban)

Az eredmény felhasználása sok vállalkozásnak magától értetődő: kiveszik osztalékban. Arra már kevesebben gondolnak, hogy a nyereség felosztása több szereplő összehangolt érdekei mentén kell, hogy történjen. De hogyan?

Himer Csilla írása

blank
Február eleje: lassan minden könyvelő a vállalkozásvezetők elé tette a nyers könyvelési számokat. Látható, hogy milyen és mennyi lesz az eredmény. A könyvelő, hogy folytatni tudja a munkáját, felteszi a kérdést: “Mi legyen az eredménnyel?” Mit válaszolsz neki?

Év elején tipikus szituáció: a könyvelő lekönyvelte az előző év decemberi gazdasági eseményeket is, talán már a zárlati tételeket is (pl. árfolyamkülönbözetek, leltáreltérések stb.). Lassan kezd testet ölteni az, amiért minden vállalkozás dolgozik: az eredmény. 

Optimális esetben ez az eredmény pozitív, vagyis 

szabad szemmel is jól látható nyereséget értél el. Hurrá! 

Először is gratulálunk, hogy nyereségesen működtetted a céget, még a roppant változékony és esetenként kedvezőtlen gazdasági környezetben is. 

Ha szeretnéd megérteni, milyen is valójában ez a furcsán bonyolult, nagy kilengéseket mutató üzleti környezet, akkor olvasd el ezeket a cikkeinket is:
– hogyan stabilizáld és növeld a vállalkozásod teljesítményét VUCA-környezetben?
– hogyan tervezz VUCA-környezetben?
– hogyan építs a bizonytalanra?

Másodszor pedig veled marad a feladvány:

Mit kell figyelembe venned, amikor az eredmény felhasználásáról döntesz?

Röviden: 

  • a vállalkozás stratégiai céljait
  • a vállalkozás vállalt kötelezettségeit
  • a tulajdonos(ok) céljait

kell áttekintened, mielőtt döntést hozol. Ebben a Bermuda-háromszögben könnyű elveszni, ha a vállalkozási célokat és kötelezettségeket védő menedzsment és a tulajdonosok nem értenek egyet. A helyzetet súlyosbítja, hogy az eredmény felhasználását igen szigorú törvényi előírások szabályozzák. Vagyis hiába vagy tulajdonos, nem használhatod fel akármire és akárhogyan az eredményt csak azért, mert te dönthetsz róla. (Dönthetsz, csak éppen meghatározott keretek között.) 

Mikro- és kisvállalkozásoknál is gyakran látjuk, hogy ilyenkor  tulajdonosi szempontok győznek, azaz a nyereséget a tulajdonosok az utolsó fabatkáig kiveszik. Számtalanszor hallottuk már ügyfeleinktől, hogy az elmúlt években “ha kellett, visszatettük”. Azaz a pénzt se hosszú távra befektetni, se okos beruházásra költeni nem lehetett, hiszen a cég bármikor kérhette, de

az volt az élmény, hogy milyen sok osztalékunk is van…

És persze sok osztalékadónk. Erről mindjárt beszélünk hosszabban.

Karson-tipp:
Mivel ilyen szituációt még akkor is eleget látunk, ha a menedzserek és a tulajdonosok személye megegyezik (csak éppen többen vannak), gyere el a Karson Műhely Ki vezet, merre vezet? – Konfliktusok a közös vállalkozásban workshopra. 

A kézenfekvő megoldás: az osztalék

Tartalékba helyezzük át. Ez amolyan tartalék rosszabb időkre: a most biztos nyereséget későbbre félrerakjuk. 

Ez az a lehetőség, amit mindenki ismer, még akkor is, ha amúgy fogalma sincs a vállalkozásról. Hiszen ezért csináljuk a vállalkozást: hogy pénzt tudjunk kivenni belőle. (Igen, ilyenkor persze megszólalnak a hangok, hogy önmegvalósítás és a világ jobbá tétele is… De most maradjunk ennél a lényeges szónál: is. És fókuszáljunk megint a pénzre.)

Az első korlátozás törvényi oldalról éppen az, hogy a tulajdonosok (tulajdonosként) lényegében csak osztalékként vehetnek ki pénzt a vállalkozásukból. Ez azt is jelenti, hogy alapesetben csak akkor lehet tulajdonosként pénzt kivenni a cégből, ha arra van fedezet – nyereség formájában. (Hogy melyik évi nyereség adja ehhez a fedezetet, arra még majd visszatérünk.) 

Az osztalék az a pénzösszeg, amelyet a tulajdonosok az adózott eredmény terhére vehetnek ki a vállalkozásukból.

Vagyis először mindenképpen le kell tudni a vállalkozás adóterheit, amire az állam természetesen igényt tart. 

Ha van adózott eredmény akkor a tulajdonosok dönthetnek úgy is, hogy a teljes adózott eredményt felosztják maguk között, és kiveszik a cégből. Szívük joga. 

A fejvakarás akkor kezdődik, ha ezzel előre felélték a következő év(ek) fejlesztéseinek fedezetét. 

Tulajdonosként tehát nemcsak a saját (tulajdonosi) céljaidat kell figyelembe venned, amikor az éves taggyűlésen leadod a szavazatodat a nyereség osztalékként történő felhasználásáról, hanem a vállalkozás rövid, közép- és hosszú távú céljait is, hiszen a mai nyereség biztosítja (legalább részben) valamilyen későbbi cél teljesülését.

Egy másik, szintén ismert megoldás: az eredménytartalék

Szintén többek által ismert felhasználása az eredménynek, hogy a nyereséget akár teljes egészében, vagy csak részben az eredménytartalékba helyezzük át. Ez amolyan tartalék rosszabb időkre: a most biztos nyereséget későbbre félrerakjuk. Az eredménytartalék az oka annak, hogy sok cég akkor is képes osztalékot fizetni a tulajdonosainak, ha az adott üzleti évet veszteséggel zárta: az eredménytartalék (vagyis a korábbi évek nyereségének) terhére ugyanis történhet osztalékkifizetés. Az eredménytartalék azonban ennél jóval többre képes. 

Tőkeemelés eredménytartalékból

A szabad eredménytartalékból emelheted meg például a vállalkozásod jegyzett tőkéjét. Miért lehet szükség a jegyzett tőke megemelésére? 

Egy példa: vannak olyan hitelek, pályázatok, ahol elő van írva a jegyzett tőke mértéke. Ha még mindig az alapításkori 3 milliós törzstőke szerepel csak a beszámolóban és a cégbírósági dokumentumokon, akkor ki is zártad a vállalkozásod az ilyen lehetőségekből. 

Ugyanígy jó ok lehet a tőkeemelésre az is, hogy vannak olyan piacok, együttműködések, ahol a tárgyaló fél számára megnyugtató, hogy egy masszív alapokon nyugvó cég a leendő partnere. És ok lehet az is, ha a következő években befektetőt szeretnél bevonni, és a céged értékét ehhez igazítod.

Vagyis a nyereséget (vagy egy részét) az eredménytartalékon keresztülvezetve tőkét is emelhetsz. 

Fejlesztési tartalék létrehozása eredménytartalékból

Az eredménytartalékból lekötött tartalékot is lehet képezni. A lekötött tartalék (alias fejlesztési tartalék) az eredménynek valamilyen későbbi beruházási, fejlesztési célra történő elkülönítését szolgálja. Vagyis meghatározott célra lehet csak fenntartani – éppen ezért komoly törvényi kötelmekkel is jár az alkalmazása. 

A fejlesztési tartalékban lekötött pénz ugyanis 

a lekötés adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldható fel.

Tehát nem elég, hogy fel van pántlikázva, és csak arra használhatod fel, amire félretetted, hanem 

  • négy éven belül fel kell használnod – ellenkező esetben a fel nem használt összeg után az adót (a lekötés adóévében hatályos rendelkezések szerint előírt mértékben), valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot a negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig meg kell állapítanod, és megfizetned
  • csak a beruházás bekerülési értéke vehető figyelembe a felszabadított összeg megállapításakor – vagyis nem piaci értéket számolunk, hanem azt, amit számlával tudunk igazolni, hogy a beruházásra fordítottunk. 

Jó hír azonban, hogy a fejlesztési tartalék 

  • nemcsak teljesen új eszköz vásárlására, építésére, előállítására használható fel, hanem használt eszköz beszerzésére is fordítható,
  • valamint akár bérelt eszközön végzett beruházásra is elkölthető. 

Egy újabb lehetőség, amit az eredménytartalék biztosít:  a nyereséget az eredménytartalékon átvezetve beruházási célú tartalékot is képezhetsz. 

Részesedés kifizetése eredménytartalékból

Még mindig az eredménytartaléknál tartunk. Ha valamelyik tulajdonos úgy dönt, hogy megválna a részesedésétől, és azt a vállalkozás maga vásárolja meg (nem pedig a többi tulajdonos), akkor szintén az eredménytartalékból lehet ezt fedezni. 

Mondd, te kit választanál?

A lehetőségek most már ismertek. Tudod, hogy a vállalkozás érdekében mi mindenre és hogyan használhatod fel a nyereséget. Itt az ideje átgondolni, hogy hogyan hozható szinkronba a vállalkozás, a tulajdonosok és a menedzsment érdekeivel. Még a taggyűlés előtt. 

Ha úgy érzed, a fenti Bermuda-háromszög téged is éppen elnyelni készül, akkor kérj segítséget. 

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: email
Himer Csilla

Himer Csilla

Mikrovállalati üzletágvezető, Karson Consulting

Pénzügyi és kontrollingszakember. Több mint 5 évig dolgozott logisztikusként, itt a teljes ellátási lánc felügyelete tartozott a feladatkörébe. Már 2016 óta dolgozik kkv-tanácsadóként: üzleti tervet, cashflow-rendszert, folyamatokat vizsgál és optimalizál, rejtett tartalékokat és hibákat, pénzelfolyásokat keres, árakat állapít meg és vizsgál felül. Ebben segíti kontrollingtapasztalata és mérlegképes könyvelői végzettsége. Ügyfelei között a nulláról induló, kezdő vállalkozástól a milliárdos árbevételű cégekig mindenki megfordult már. Vesszőparipája a hatékonyság és a digitalizáció.

Hasonló tartalmak

blank

Pénzügy másképp

Az éves pénzügyi kimutatás macera minden vállalkozásban. De kevés hasznosabb dolgot ismerünk, mert a tervezésben és a döntésekben erre is kell támaszkodnod. Mégis sokszor látjuk, hogy a vállalkozásvezetők nem használják jól és eléggé. Mutatunk néhány példát, hogyan érdemes felturbózni.

TOVÁBB OLVASOM

TANULJ ÉS FEJLŐDJ VELÜNK!

Ha érdekelnek legújabb cikkeink, eseményeink és workshopjaink, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre és értesülj első kézből!