Ugrál az árfolyam? Te mégis tervezhetsz vele!

“Minek tervezni, minden olyan gyorsan változik!”, halljuk rendszeresen. És kevés megjósolhatatlanabb dolog létezik egy deviza árfolyamánál. Lehetetlen küldetés tehát a tervezés? Nem, szerencsére nem az. Csak ismerni kell a módját.

Import alapanyagokból gyártó magyar kisvállalkozás keresett meg minket. Euróban vannak a költségek, a bevételek meg forintban. A vállalkozó mélyen hitte, hogy ebben az esetben sem az árakat, sem más  pénzügyi vonatkozásokat nem lehet megtervezni. Nem, nem és nem.

A kontrolling tanácsadó ilyenkor megkísérli a lehetetlent: bebizonyítani, hogy mozgó árfolyammal is lehet tervezni. Ezen a ponton kell porig rombolnunk egy általános tévhitet: 

a tervezés nem a jóslás tudománya – hanem a kockázatcsökkentésé. 

Nem kristálygömb kell, hanem adat!

Mostanában hívatlan és meglehetősen otromba vendégünk a gyorsuló infláció. A tervezést – egyebek mellett – éppen arra találták ki, hogy az ilyen kockázati tényezőket el lehessen kerülni. Vagy ha már bekövetkeznek, minimalizálni lehessen a hatásokat. 

Ehhez kellenek az adatok – és némi üzleti logika (az adatok használatához). Igaz ez bármelyik kockázati tényező esetében. A példa kedvéért most az árfolyamkockázatot nézzük meg, hogyan tervezzünk vele. 

A kkv-k kockázatkezelési lehetőségeiről nyisd meg most, olvasd el később cikkeinket:
– Kockázatkezelés KKV-módra
– 8 eszköz, hogy válságban is urald a vállalkozásodat

Hogyan védd ki az árfolyamváltozás kockázatát?

Ezt csak egyféleképpen tudod megtenni: számolsz vele. Ez azt jelenti, hogy van egy létező kockázat (emelkedik az árfolyam), és ennek a lehetséges hatásaival számolsz. Akár többféleképpen is. 

Milyen lehetséges hatásai vannak az árfolyam emelkedésének?

• import esetén drágul az alapanyag, szolgáltatás
• export esetében többletbevételt realizálsz forintban (az árfolyamnyereség révén).

Attól függően, hogy milyen árfolyamszintek tűnnek valószínűnek, akár többféleképpen is kiszámíthatod a tervadataidat. Ez többféle tervet jelent. Ami tűnhet luxusnak (pedig valójában egy Excel-táblában csak egy szorzóadatot kell hozzá változtatni, és a táblázat utána már számol magától), viszont a lehetséges kockázat bekövetkezésekor nagyon kifizetődő előrelátásnak fog majd bizonyulni.

Itt ütközünk bele abba a bökkenőbe, amiben az első példánk vállalkozója volt…

Honnan tudod, mennyi lesz az árfolyam?

Biztosan? Sehonnan. 

Jó közelítéssel? Adatokból – becsléssel. A becslés mindig is a tervezés része volt azokon a pontokon, ahol semmilyen más módon nem lehet pontos adathoz jutni. A becslés azonban sohasem hasraütéssel történik. Hanem adatokra alapozottan. Ne félj becsülni, de alapozd meg!

A becslés során minden esetben historikus adatokra támaszkodunk. 

Ez annyit tesz, hogy a már megtörtént eseményeket leíró adatsorokat használjuk. Van azonban néhány szempont, amit figyelembe tudunk venni, illetve néhány módszer, amivel számolni tudunk. 

Milyen szempontokat vegyél figyelembe?

Elsősorban a változásokat figyeld háromféle szempontból: 

• a változások mértéke
• a változások üteme
• a változások iránya. 

Vegyük alapul a jelenlegi EUR/HUF árfolyamváltozást a cikk megírását megelőző 200 napon belül!

Kép: napiarfolyam.hu (MNB adatai alapján)

200 nap már elég hosszú időtáv ahhoz, hogy láthatóak legyenek az irányok. A három kritérium közül tehát egy már világosan kirajzolódik: az árfolyam egyértelműen emelkedik. Hacsak valamilyen drasztikus gazdaságpolitikai változás nem történik, akkor továbbra is azzal kell számolnunk, hogy ez az irány marad. A jövő évi tervezés során tehát a ma rendelkezésre álló adatok és tudás szerint érdemes emelkedő árfolyammal számolni. 

A fenti kép sokat elárul a változás mértékéről is. Az EUR árfolyama 2022. január 1-én az MNB középárfolyamán számolva 369 Ft-ról érte el az október 12-ig a 429,82 Ft/EUR szintet. Ez 16,5%-os emelkedést jelent nem egészen 10 hónap alatt. Ebből még messzemenő következtetést azonban nem vonhatunk le. 

A változás mértékét mindig a változás ütemével együtt érdemes vizsgálni. 

Január 1-től ez átlagosan havi bő 1,5%-os növekedést jelent ebben az esetben.  

Ez az egyik döntési pont a tervezésben: 

1. dönthetsz úgy a korábbi tapasztalataid alapján, hogy ez az irány tartós marad, és a továbbiakban is ehhez hasonló (kicsit kisebb, kicsit nagyobb) növekedési ütemmel és növekedéssel számolsz.
2. többféle lehetséges árfolyammal számolsz – attól függően, hogy a helyzet romlik, javul, nem változik (ez egy nagyon klassz módszer, ha nem áll rendelkezésre ennél több információ, ráadásul a többféle forgatókönyv miatt eléggé “biztonságosnak” is mondható). 
3. további információt gyűjtesz. 

Karson-tipp: az általunk előszeretettel alkalmazott megoldás a 2. pontban szerepel. Egyszerűen azért, mert a trend sokkal inkább valószínűsíthető a korábbi adatok, valamint a már bejelentett változások (pl. törvénytervezetek, uniós irányelvek stb.) alapján, mint a mérték vagy az ütem. Ha pl. nagy valószínűséggel további emelkedést várunk, akkor számolhatunk kisebb, nagyobb és legrosszabb esetben drasztikus emelkedéssel – ezekre a verziókra pedig már sokkal könnyebb éves átlagárfolyamot belőni, mint egy értéket meghatározni. 

Hol találsz még további információt?

Ha mégis ragaszkodsz ahhoz, hogy minél pontosabban határozd meg a lehetséges átlagárfolyamot, akkor a következő helyeken érdemes kutakodnod információk után: 

1. A nagyobb elemző cégek készítenek kutatásokat, trendszámításokat. Ha az import- vagy exportcikked kötődik valamilyen fontosabb termék világpiaci árához (pl. acél kell a léggömbhámozód gyártásához), akkor érdemes ezeknek a világpiaci áraknak az alakulását figyelni, illetve az erre vonatkozó előrejelzéseket rendszeresen követni. 
2. A nemzeti bankok is készítenek hasonló előrejelzéseket – az MNB például az inflációs jelentéseiben rendszeresen teszi közzé nemcsak a forintra vonatkozó inflációs előrejelzéseit, hanem az euróövezetre is. Itt árfolyamokkal is számolnak, ezek is adhatnak inputot az árfolyam meghatározásához.
3. Ha van megfelelő matematikai tudásod, vagy számítógépes programod, a korábbi adatok alapján extrapolálhatsz is – azaz matematikai alapon vetítheted előre, milyen árfolyam várható. 

Melyik várható árfolyammal számolj?

Az árfolyam már csak olyan, ami egy napon belül is képes jelentősen változni. Mégis akkor melyik árfolyammal számolj egész évre? 

Itt is több lehetséges megoldás van: 

• a növekedési ütem alapján a nagyobb várható ugrásokat állítod be, így pl. január 1-től március 15-ig számolsz egy bizonyos várható árfolyammal, és ha valamiért arra számítasz, hogy március közepétől jelentősen megugrik az árfolyam, akkor onnantól a következő valószínű ugrásig számolsz egy másikkal, majd megint egy újabbal. 
• rendszeres időközönként, pl. negyedévenként emelsz az árfolyamon a tervezés során
• egész éves lehetséges átlagárfolyamot veszel figyelembe, és az egész évre ezzel számolsz. 

Bármelyiket is válaszd a lényeg ugyanaz: 

mindig lesz egy általad valamilyen szempont szerint kiválasztott időszak (év, negyedév, mérföldkövek időtartama stb.), és annak az időszaknak az átlagos árfolyamával számolsz. 

Karson-tipp: a mérföldkövekhez, vagy valamilyen időszakhoz kötött árfolyamváltozás sokkal pontosabb számításokat eredményez, és várhatóan kevesebb menet közbeni korrekciót igényel majd.

Mi történik, ha mégsem úgy alakul az árfolyam?

Újratervezés. 

Többször elmondtuk már, itt is megismételjük: 

a tervezés átalakult. 

Nem elég vele egyszer egy évben foglalkozni (amikor elkészíted), hanem folyamatosan dolgozni kell vele, rajta: 

• hónapról hónapra vissza kell mérned a haladásod, azt, hogy a tervhez képest hol tartasz
• ha nagyobb az eltérés, mint amit üzletileg megengedhetsz a célelérés érdekében, akkor ki kell igazítanod a terveidet (ezt értesd újratervezésként – azaz nem az egészet kell elölről kezdened, hanem “csak” szükség szerint módosítanod a meglévőt) 
• aztán ugyanezt a ciklust ismételd.