Legalább 7 tévhit – és a valóság a vállalkozásindításról

A vállalkozóvá válás vágyálom lett. Multis iroda ablakán kibámulva lehet rá vágyódni, fiatalok törhetnek felé nagy lendülettel. És még csak nem is a Nagy Amerikai Álom, hanem a kis mezítlábas magyar kiadás. Soroljuk a tévhiteket? 

Vállalkozni a legvagányabb (nem), a prezis srácok is néhány ezerből csináltak milliárdot (nem), a befektető egy jó ötletért is rögtön rohan (nem), a sikeres vállalkozásokat dinamikus frissdiplomások alapítják (nem). Eddig 4 tévhit.

Félreértés ne essék, ez szép álom. De valljuk be, ÁLOM, csupa nagybetűvel, és az is marad, amíg néhány alapfeltételt nem teremtünk meg magunknak. Kitekintés következik, magyar vállalkozók számára. Hogyan indíts vállalkozást még akkor is, ha nem vagy felkészülve a fényevésre vagy az aszketizmus más műfajaira?

Ahonnan rossz irányba indulunk

Amikor egy vállalkozási ötlettel elindulsz, alapozol. A sajtó formálta elvárás ez: építs minél nagyobbat, minél gyorsabban. De őszintén, hány olyan házat láttál, ahol a stabil alap gyorsan készült volna? A tévedés rögtön az alapoknál az, hogy a semmiből és expressz sebességgel fel lehet húzni a felhőkarcolódat (nem). Ez a 6., nagyon durva tévhit. És rögtön dupla. A valóság az, hogy a sikeres cégeket olyanok alapítják, akiknek egy adott iparágban már van tapasztalatuk. Az a ritka kivétel, amikor valóban nagyon fiatalok nagyon gyorsan valami nagyot hoznak létre, kivétel marad. Még a legtöbb extrarapid sikersztori előtt is van egy-két évnyi gondolkodás, formálgatás, amiről az alapítók elegánsan megfeledkeznek az első interjú idejére.

Tudományosan alátámasztott tényeket szeretnél látni a tapasztalat és az innováció összefüggéséről? Olvasd el ezt: 3 üzleti mítosz, amit nagyon szeretnénk kinyírni

Az elhíresült Gladwell-elmélet szerint 10.000 órányi gyakorlat kell ahhoz, hogy valakiből szakértő legyen egy adott területen. Ezt ugyan a tudomány már cáfolta (a gyakorlat mennyisége csak nagyon enyhén korrelál a sikerességgel), de Gladwellnek azért igazat adhatunk: ez a szám munkanapokra lefordítva úgy 6-7 évnyi munkatapasztalatot jelent. Ezt pedig egy átlagos magyar fiatal, ha egyetem után elhelyezkedik egy adott területen, akkor 28-30 éves korára éri el. Ha nem egyedül indul, akkor csapatszinten kell ezt a mennyiségű tapasztalatot – vagy ennek többszörösét – felmutatni. Ez már biztos alap lehet.

Nem véletlen, hogy egy befektetői showműsorban azt javasolták a fiatal tervezőnek, hogy előbb menjen el az iparágba dolgozni pár évre, mielőtt innoválni próbál. Hívhatod alázatnak, de valójában a masszív tapasztalat az, amire szükség van. Utána lehetsz kissé gőgös is, ha akarsz.

Mocsárból dobbantani nem tanácsos…

…mert az arcodba fröccsen a sár. Ha nagyon leegyszerűsítjük a helyzetet, itthon a vállalkozásindítás első, jobbára láthatatlan 6-10 hónapja alapozás, innen kellene majd dobbantani. 

• Először leásunk (stratégiaalkotás, piac felmérése), azután eszközöket választunk (üzleti és bevételi modell, gyártástechnológia, menedzsmenttechnikák, szervezeti felépítés), 
• majd elkezdjük kiépíteni a házikót a rendelkezésre álló anyagokból (finanszírozás, információ, emberek). 

Persze ezek a valóságban párhuzamosan és dinamikusan zajlanak, de most nézzünk rá úgy, mintha szét lehetne választani.

Logikus, hogy ha maga a piac vagy az iparág mocsaras, akkor már azelőtt elsüllyedsz, mielőtt elkezdtél volna dolgozni – ezt hívja az innovációmenedzsment a gyors bukás művészetének, és alapvetően örülj neki, mert nem került sokba. 

Ha a választott eszközök nem megfelelőek, akkor az építkezés lesz lassú vagy forrást zabáló, tehát lassú és kellemetlen süllyedésre számíthatunk. Ha pedig az anyagok nem jók, akkor ugyan képes vagy akár egy toronyházat is felhúzni a mocsár közepén, de az első rossz idő elmossa. Ez a két utóbbi költséges mulatság, így aztán jó elkerülni.

Jól látszik, hogy a képzett munkaerő kiáramlása és a tőke óvatossága mocsaras területnek jelzi Magyarországot. Azaz itt építkezni csak nagyon megfontoltan lehet, és minél kevésbé kötött a magyar gazdasághoz vagy piachoz egy cég, annál jobb az esélye arra, hogy legalább az alapozás pillanataiban nem fullad meg. Ezt a kötetlenséget az is jelenti, hogy 

jelentős tartalékokkal kell rendelkeznie az alapítónak,

hiszen a korai fázisban hozzáférhető források elenyészőek (ha egyáltalán vannak…), ellenben a terhek fojtogatóak. Egyszerű biztonsági számítással:

1. becsüld meg, hogy mennyi idő alatt fordul a céged cash-flow-pozitívba;
2. a feltételezett költségeket szorozd meg másféllel;
3. a feltételezett bevételt oszd el kettővel;
4. az időtávot szorozd meg kettővel;
5. és számold ki, mennyi ideig élsz meg a tartalékaidból.