3 üzleti mítosz, amit nagyon szeretnénk kinyírni

Ha lenne mítoszölő puskánk, mindig magunkkal vinnénk, ha ügyféllel találkozunk. De mivel nincs, itt kezdünk ámokfutásba a blogon. Vannak mítoszok, amelyek akkor is tartják magukat, ha adatokkal, észérvekkel durrantjuk fejbe őket. Pedig az üzleti élet nagy része adatokról és észérvekről szól. Hogy miért pont ezt a hármat választottuk most ki? Mert egyetlen beszélgetésben fordult elő mind a három. BUMM.

Nézz a tükörbe – te melyikkel etetted magad eddig?

1. Csak az online vállalkozásoké a jövő – a világjárvány miatt

Rögtön kezdjük egy féligazsággal, mert ezek a legveszélyesebbek. Mivel van igazságtartalmuk, ezért sokkal könnyebben hihetőek, gyorsabban és makacsabbul gyökereznek meg a köztudatban – hogy aztán kiirthatatlanul ott ragadjanak.

A járvány valóban az online tér felé terelt mindenkit. Kényszerűségből. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fogyasztói elvárások minden iparágban szintén ebbe az irányba mutattak, vagy éppen a tevékenység jellege miatt hosszú távon is gazdaságosan fenntartható lenne egy ilyen történet.

Mutatunk két példát. Képzelj el egy kőműves vállalkozót! Mit tud az online térbe terelni?

• A munkáról szó sem lehet – érthető okokból.
• A megrendelést? Addig el is kell jutni, bizalomnak kell kiépülnie, ennek hagyományos terepe a személyes kontakt.
• Az ajánlatadást? Hiába a tervrajzok és a helyszíni fényképek, bizony el kell ballagni személyesen, és felmérni a helyszínt.

Most képzelj el egy étteremtulajdonost!

• Álljon át ő is elvitelre meg házhoz szállításra? Mindenki ezt csinálja, és az online térben elég nagy lett mostanra a csatazaj. (Pedig előtte sem a szanatóriumi csendjéről volt híres.)
• OK, átáll. Hány olyan éttermet látsz, akik még most is gazdaságosan fenn tudják tartani ilyen módon a vállalkozást csak ebből?

Következtetés? Az online önmagában még nem sikerrecept. Nézd meg, ott vannak-e az ügyfeleid az online térben!

2. Az igazi nagy újításokra csak a fiatalok képesek

A kor nem érv.

A 2000-es évektől időről időre tért nyert az ageism, azaz a fiatalabbak pozitív diszkriminációja, elsősorban az ICT-befektetések területén. Erről visszatérő vitánk volt az egyik kedvenc csapatunkkal, akik akkoriban szemtelenek és fiatalok, szemtelenül fiatalok voltak, és ezzel egy haranggörbe legszélén helyezkednek el sikeres huszonévesként. Miért kardoskodtunk mi mégis amellett, hogy a befektetőknek és policy-gyártóknak vigyázó szemeiket a 32-40-es nemzedék felé kellene forgatniuk? Nézd meg, hogyan alakultak életkor szempontjából a Nobel-díjak és a nagy technológiai újítások az elmúlt évtizedekben.

Ehhez hozzátehetjük azt, hogy az üzleti siker gyakran az operatív menedzsment-feladatokon áll vagy bukik, azaz nem árt a munkatapasztalat, a gazdasági szemlélet (bétában megfogalmazva: hogy értsd, ne csak tudd, mi a különbség 100×30.000 és 3.000.000 között üzleti szempontból). A sikeres vállalkozók (1M+ USD cégek alapítói) jellemzően 39-40 évesek, átlagosan 6-15 év iparági tapasztalattal a hátuk mögött, azaz már amikor elkezdték végül befutott cégüket, többségében akkor sem a 20-hoz voltak közelebb. Ennek az irodalma hatalmas. Ha még mindig nem hiszed, olvass tovább és tovább és tovább. És hogy miért hallasz mégis folyton huszonéves titánokról? Mert a sajtó a szokatlant szereti.

Következtetés? A vállalkozóknak jót tesz, ha öregszenek. De ha megvan a pénzed és a tudásod, akkor a korod csak egy szám, amivel csak a PR-osodnak kell törődnie.

3. „Építsd fel, és ők el fognak jönni (érte).” (Build it and they will come.)

Az üzenet egyszerű: a Vátor Bállalkozó megcsinálja, ‘oszt tutisikeres lesz. Bár Fordot és az autót szokták emlegetni, valójában az „Építsd fel, és ők el fognak jönni (érte).” mondat egy filmben hangzik el. És pont annyira valós is (talán Noé bárkája volt a kivétel, ott tényleg bejött). Nem is cifrázom, inkább mutatok három adatcsoportot, te meg gondolkodj:

• 2012-ben világszerte a szabadalmi bejelentések száma meghaladta az egymilliót (az érvényben lévő szabadalmak száma a 8,6 milliót), és akkor még az egyéb szellemitulajdon-védelmi formákról nem is beszéltünk. Konzervatív becslések szerint ezeknek csupán mintegy 10%-a hasznosul üzletileg (a gyógyszeriparban például 10,6%-ra találtunk adatot).
• Az USA statisztikái szerint az FMCG-termékek fele 1 éven belül eltűnik, a 97%-a 3 éven belül. Miért? Mert nem termeltek fenntartható profitot. Az USA élelmiszeripari statisztikái szerint az új termékek 70-80%-a bukó, sikeresnek mindössze 11%-ot tekintenek, ezekből pedig a többséget a top 20 gyártó/forgalmazó dobja piacra, már létező márkák al-brandjeként.
• A vállalatok évente a teljes költségvetésük mintegy 10%-át költik marketingre. Ez persze csak egy átlagolt érték, tehát ha üzleti tervet írsz, ne így számolj. De gondolkodnivalónak megteszi: minek kell ennyi pénz, ha egyszer a termék nagyszerű? (Költői kérdés, nehogy válaszolj.)

Következtetés? Építsd fel, akárhogyan is. (Vagy ha jobban tetszik: „Build it anyway.”) Azaz, akárhogy is, de építsd fel, amit akarsz, de már előtte és közben tegyél meg mindent, hogy ők (az alapítótársaid, a befektetőid, az ügyfeleid) kis szerencsével valóban időben odaérjenek, ahova kell.

Vannak még mítoszaid? Ide vele, szétcincáljuk, úgyis lendületben vagyunk.