Interjú Ferencz Mónikával, dr. Fori Hajnallal és dr. Spránitz Gergellyel
Rendeletdömping, új és sokszor átgondolatlan intézkedések az adó- és munkajog területén, könnyítések (amik néha nehezítésnek is beillenének), „Kurzarbeit”… ezek olyan változások a jogszabályi környezetben, amelyeket egyetlen ügyvezető sem hagyhat figyelmen kívül. De ilyen változási sebesség mellett hogyan lehet lépést tartani a vezetői feladatokkal? Két jogászt és egy auditort kérdeztünk erről.
Beszélgetőtársaink:
– Ferencz Mónika HSE-szakértő, jogi szakokleveles mérnök
– dr. Fori Hajnal ügyvéd, mediátor
– dr. Spránitz Gergely ügyvéd
Gergő: A kérdés megválaszolása előtt fontos tisztázni egy vállalati jogi vezetőnek a helyét és a reszortját. A jog alapvetően „support” funkció, amely a vezetők üzleti döntéseinek csupán a végrehajtási módját határozza meg. Ez a jelen helyzetben különösen igaz, amikor a vezetőknek a szervezeten belüli üzleti és politikai döntéseket kell hoznia, amelyek csak másodsorban jogi természetűek. Ennek a felismerése a jogi területről érkező vezetőknek általában kihívás jelent. Leegyszerűsítve úgy mondanám, hogy az üzleti oldal ad választ a „miért” kérdésekre, a jog pedig a „hogyanokra”. Ebben a keretrendszerben kell tehát gondolkodnunk.
Hajnal: KKV-vezetőnek lenni napjainkban hasonlít a kisgyereket nevelő szülők helyzetéhez – és tudjuk, ez az egyik legnehezebb szerep. Életben kell tartani a külső hatások miatt elszabadult, olykor magatehetetlenül sodródó vállalkozást, válságmenedzserekké kell válni hirtelen. És közben nemcsak értelmezni kell a ránk zúduló jogszabályok özönét, de a lehető legoptimálisabb módon alkalmazni is kéne őket. Mindezt elvileg átmeneti jelleggel. Azaz úgy kell alkalmazni a kormányrendeletekben foglaltakat, hogy az azok alapján megalapozottnak tűnő döntéseket a veszélyhelyzet elmúltával se bánja meg sem a cég, sem a márkája, sem az anyagi helyzete, sem az emberi erőforrásai. Felkészülési idő már nemigen van, sőt, már gyakorlatba is ültettek sok, a jelen veszélyhelyzetben hozott döntést.
Mónika: Én a hétköznapi munkám során alapvetően a jogi-műszaki határterületek problémáival, engedélyezési ügyekkel és hatósági eljárásokkal találkozom. A mostani helyzetben meglehetősen szélsőségesek a reakciók. Egyesek úgy érzékelik, megfagyott ez a világ, de akár ugyanannál a cégnél mások épp azt mondják, szédítő az a tempó, ahogy a jogszabályok változnak, vagy éppen újak nőnek ki a földből. Azért van ez, mert a szakmai jogalkotás gyakorlatilag leállt. A minisztériumokban nagyon kevés alapvető jogszabály változását készítették elő az elmúlt 6-8 hétben, sőt, a mi tapasztalataink szerint a hatósági munka is visszafogottabb. Kevesebb az ellenőrzés, és lelassult, vagy egyenesen megállt a hatósági döntéshozatal. Ez nehézségként elsősorban a szakmai vezetőknél jelentkezik, akiknek most többek között a lelassult engedélyeztetés problémáit is kezelniük kell.
Hajnal: Az biztos, hogy a vállalkozások, főként a kis- és középvállalkozások jelenét most az előre megjósolhatatlan ideig tartó és kimenetelű „földmozgások” jellemzik. Jó lenne azt mondani, hogy stabilak ezek a vállalkozások, és kibírnak néhány hónapnyi megszorítást. De sajnos nem ez a jellemző. Több, korábban prosperálónak hitt cég is sorra küldi el a munkavállalóit, és „kreatívkodnak” a túlélés reményében. Néhányan ugyanakkor eddig fel nem fedezett erőforrásaikra leltek. Ők láthatóan a túlélésre születtek. És igen, ők vannak kisebbségben.
Mónika: Szédületes mennyiségű új jogszabály születik, akár három Magyar Közlöny is megjelenik egy-egy nap, és ezt szinte képtelenség már követni. Ezt a problémát pedig a cégek menedzserei érzékelik leginkább. Az is újonnan jelentkező kihívás, hogy a Magyar Közlöny napi átolvasása nem is elegendő az összes szabályozás lekövetéséhez. Például: Magyarország is csatlakozott a fuvarozással kapcsolatban kihirdetett nemzetközi Multilaterális Megállapodásokhoz, ami a Magyar Közlönyben meg sem jelent, csak az ITM Értesítőben. Ez általános eljárás egyébként. Így a gyakorlatban szinte lehetetlenné válik a pontos követés még azok számára is, akik elsősorban műszaki alapképzettségük mellett barátságos viszonyt ápolnak a jogszabályok szövegével. Segítséget az jelent, hogy a Minisztérium az érintett szakmai szervezetekkel is közli ezeket a csatlakozásokat.
Hajnal: Látható, hogy módosítani kell a folyamatokat, nagy hangsúlyt kell fektetni a jogszabályi környezet felkutatására, megismerésére, alkalmazhatóságára. Ez önmagában is óriási kihívás a napjainkban látott szélsebes jogi szabályozási tempó mellett.
Gergő: Jogi szempontból két alapirányban érdemes elindulni. Az egyik a cégen belüli viszonyrendszerek tisztázása. Ebbe a viszonyrendszerbe tartoznak a munkavállalók és a teljesítési segédként szerződött partnerek, akik az ügyfeleket szolgálják ki. A másik pedig a cégen kívüli viszonyrendszerek tisztázása, ahová az ügyfélkör tartozik.
Munkajogi területen nagy kihívás, hogy a magyar szabályozás a „Kurzarbeit” hatálybalépését megelőzően nem tartalmazott járványügyi vagy világjárványügyi helyzetre specifikus szabályokat, így csak abból tudtunk főzni ebben az új felállásban is, ami eddig a rendelkezésünkre állt. Az új támogatási lehetőségek a módosításukat követően jó lehetőségeket biztosítanak a KKV-munkáltatók részére, de a vezetőknek kiemelt figyelmet kell szentelniük a támogatási feltételek pontos betartására.
Hajnal: Úgy gondolom, hogy a jelen helyzetben a munkavállalók is rugalmasabbak, hiszen mindenki tudatában van annak, hogy a munkaerő-piaci tendenciák nagyon gyorsan megfordultak, azaz a munkavállalók is hajlamosabbak áldozatot hozni a biztos munkahely megtartásának reményében. Az emberi erőforrás a vállalkozások alappillére. Egy (vagy több) munkavállaló az egekbe viheti vagy a földdel teheti egyenlővé a féltve épített álmokat. A hálás munkavállalónál kevés értékesebb befektetés létezik egy munkáltató számára.
Felbecsülhetetlenül szerencsés az a KKV-vezető, akinek jó vezetői csapata és rugalmas munkavállalói vannak. Ez ugyanis jelen pillanatban nélkülözhetetlen a további működéshez. A munka mennyisége megsokszorozódott: folyamatokat kell újragondolni és újraszabályozni, ráadásul visszafordítható módon. Kevéssé jó hír az, hogy egy csapat nem válik hirtelen együttműködővé és rugalmassá csak azért, mert most veszélyhelyzet van. Valószínűleg most is azok a vállalkozások élik meg könnyebben a helyzetet, akik eddig is sok energiát fektettek a jó együttműködés és a közös munka kialakításába.
Gergő: Egyébként is nagyon komolyan kell mérlegelni azt a kérdést, hogy a néhány hónapja már általános munkaerőhiánnyal küszködő vállalkozásoknak mennyire szabad leépíteni most, ebben a helyzetben az állományukat, hiszen az újranyitást követően a piac várhatóan erősödni fog, így vélhetően a munkaerőigény is ezzel együtt növekszik majd. Az esetleges volumencsökkenés lekövetésére jó megoldás lehet a home office alkalmazása és a munkavállalók munkaidejének ideiglenes csökkentése, valamint a munkaszerződéstől eltérő munkáltatás.
Hajnal: Ebben a helyzetben, amikor a felelős vezetők szó szerint nem tudják eldönteni, hogy melyik ujjukba harapjanak, sokszor hoznak hirtelen, meggondolatlan döntéseket, amelyek hosszú távon rendkívüli károkat okozhatnak a társaságnak. Elég itt arra gondolni, hogy 5-6, vagy akár 20-30 munkavállaló munkaviszonyának jogellenes felmondása mennyibe fog kerülni a cégnek, ha a volt munkavállaló például munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén maximálisan tizenkét havi távolléti díjának megfelelő kártérítési összegre lehet jogosult. És akkor a sérelemdíjról nem is beszéltünk még.
A munkáltatói brandet rendkívül jól lehet napjainkban azzal építeni, ha tényleg komolyan veszik a munkáltatók és a munkavállalók a 47/2020 (III.18.) Kormányrendelet sokat idézett, 6. § (4) bekezdésében foglaltakat, mely szerint: „A munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.”
Javaslom ennek a lehetőségnek a minél körültekintőbb kihasználását. Ahol ugyanis nincs kollektív szerződés, ott ez a lehetőség nagyfokú rugalmasságot enged meg. Nem hiába emeltem ki a „megállapodás” szót, hiszen ez a kulcsszó. Munkaszerződést módosítani csak közös megállapodással lehetséges. Ennek a jogi lehetőségnek a teljes körű kihasználása és a stratégiai közös gondolkodás bizonyosan messzebb mutat, mint egy-egy hirtelen – és valószínűleg – rosszul meghozott döntés.
Gergő: A korábban említett másik nagy jogi területen, tehát a vállalat ügyfeleivel kapcsolatos teendők között kiemelten fontos a kintlévőségek lehető leggyorsabb behajtása és csökkentése, valamint a már korábban is veszteséget termelő ügyfelekkel való szerződésmódosítás és/vagy szerződésbontás. Így gyorsítható a pénz beáramlása, és csökkenthető a felesleges kiáramlása.
A vis major szabályozása, tudatos tervezése és nyilvántartása a szerződésállományban elsőbbséget élvez, ezenfelül pedig érdemes jogi garanciákkal biztosítani a partnerek felénk irányuló teljesítését, illetve stabilizálnunk és/vagy átstrukturálnunk az általunk vállalt teljesítéseket.
(A likviditás fenntartásának pénzügyi megközelítéséről olvasd el KKV-likviditás tótágas helyzetben blogposztunkat.)
Mónika: A szakmai jogszabályok terén egyfajta tűzoltás tapasztalható, ami jellemzően a szabályok enyhítését jelenti. Közülük is kitűnik például a tűz-, a munka-, az érintésvédelmi és egyéb kötelező felülvizsgálatok teljes felfüggesztése a veszélyhelyzet idejére. Ezzel kapcsolatban egyébként komoly aggály merül fel szakmai körökben, hogy ha ez a helyzet sokáig fennáll, akkor igen veszélyes munkakörülmények állhatnak elő a nem kellően biztonságos vagy nem kellő gyakorisággal ellenőrzött munkaeszközök miatt. A rendelet a munkavédelmi törvényben hivatkozott veszélyes berendezésekre és munkafolyamatokra is mentességet ad, ami szinte hátborzongató.
A hatósági ellenőrzések visszaszorulása természetesen nagyban csökkenti az erre fogékony vezetőkben a jogkövetési hajlandóságot: úgy vélik, versenyhátrányt jelent a számukra az, ha az ellenőrzések elmaradása ellenére is betartják a szabályokat… hiszen a többi versenytárs sem tartja be őket.
(A jogi hullámvasút más aspektusairól a Vészhelyzeti üzletfolytonossági terv és a jogi hullámvasút – hogyan kezelhető a dinamikus változás egy kkv-ban? blogposztunkban olvashatsz.)
Gergő: Mind a cégen belüli, mind a cégen kívüli viszonyrendszerekben kiemelten fontos most biztosítani az adatvédelmi szabályok betartását, betartatását, és figyelmet fordítani azok aktualizálására is. Rendelkezni kell arról, hogy ki milyen adatokhoz, iratokhoz férhet hozzá, ha éppen otthonról végzi a munkát; ahogy arról is, hogy a postai küldeményeket hogyan kezeli a vállalkozás. Arra is figyelmet kell fordítani, hogy hogyan biztosítjuk az irodán kívül a kollégák és a partnerek között a biztonságos elektronikus kommunikációt. Most, hogy nagyon sokan otthonról és esetleg a korábbi irodai eszközök helyett a saját eszközeiken dolgoznak, ennek a jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni.
Hajnal: A sok átmeneti jellegű szabályozásra való tekintettel én óvatos lennék a nagyobb léptékű módosításokkal kapcsolatban. Az energiát a szabályozások adta lehetőségek legoptimálisabb kiaknázásának keresésére fordítanám. Ami nem könnyű feladat, hiszen a kormányrendeletek korántsem fednek le minden kérdést.
Azt ajánlom, hogy ilyenkor az adott területet szabályozó jogszabályban megfogalmazott alapelvek szerint döntsenek. Amennyiben ugyanis peres eljárásra kerül a sor, márpedig várhatóan sok ilyen helyzet lesz, a bíróságok az adott helyzetet és esetet a maga egyediségében fogják elbírálni. Egy hiányos jogszabályi környezetben az alapelveknek való megfelelés esetén általában egy téves döntésnek is enyhébb a jogkövetkezménye.
Mónika: Hozzátenném még, hogy az, hogy a gyakorlatban a fentiek mekkora felfordulást okoznak és milyen kockázatot rejtenek, az jelentős részben attól függ, mennyi ideig marad fenn a veszélyhelyzet.
Hajnal: Valóban, a legnagyobb kihívás most a hirtelen, rövid, de legalábbis tervezhetetlen távra tervezett döntések meghozatala, a konzultáció és az együtt gondolkodás mellőzése. Felkészülni erre nem lehet, hiszen már a folyamatok sodrában vagyunk. Döntéseket kell hozni, bemelegítés nélkül kell rajtolni és vágtázni… de semmiképp sem fejvesztve.
Mónika: Érdemes lehet kijelölni valakit, aki összefogja a jogszabályi változásokat egy kézben, illetve értesíti a szakterületeket. Ehhez adott esetben segítségül lehet hívni személyre szabott figyelő szolgáltatásokat is (akár az ehhez hasonló egyszerű, automatizált jogszabályfigyelők előfizetésével). A mostani helyzetben a pontos információ létfontosságú lehet.
Hajnal: Amennyiben eddig nem tette meg: újratervez. Nem egy vagy két, de legalább három lehetséges forgatókönyvet tartva szem előtt. Mindezt nem egyedül, hanem csapatban gondolkodva, lehetőség szerint külső szakembereket is igénybe véve.
Gergő: Azonnal felállítható egy kvázi „válságstáb” a cég menedzsmentjének tagjaival, akik legalább heti rendszerességgel megosztják egymással az új információkat, az iparági tapasztalatokat, ezzel mélyebb és átfogóbb megértést biztosítva valamennyi vezető számára.
Műszaki-jogi határterületeken dolgozik elsősorban ipari szereplőknek háromfős mikrovállalkozásról a harmincezres multiig. Műszaki, jogi, természettudományi és számos speciális végzettsége is van, 15 éve auditál, rengeteg iparbiztonsági és HSE problémát oldott már meg. Diplomahalmozó, aktív szakmai és civil szerepvállaló, elkötelezett ködoszlató.
Fő szakterülete a munkajog, de a polgári jog több ágát műveli. Célja a jogvitákból a jogot, illetve a vitát kizárni akként, hogy hosszas pereskedés helyett a felek vállalható egyezséget kössenek – jogszerű alapokon. A kérdést minden esetben komplex módon szemléli, elfogadható megoldáshoz csak így lehet szerinte eljutni. Nem lehet ugyanis úgy megjavítani a kereket, hogy közben eltörjük a rugót. Büszke arra, hogy egy év alatt a nulláról, önerőből sikerült felépíteni egy működő praxist. Magát meggyőzhető embernek tartja, aki a mindig és mindenkitől szívesen tanul, és nagy lelkesedéssel hasznosítja a megtanultakat. Az álmokból soha nem fogy ki, a jog segít neki a föld közelében maradni.
ügyvéd, Spránitz Ügyvédi Iroda
10 éves tapasztalattal rendelkező, a kezdetek óta nemzetközi és hazai ügyfélkörrel együttműködő jogi tanácsadó, a Spránitz Ügyvédi Iroda tulajdonosa és alapítója. Az Iroda a gazdasági jog egyes területeit a szakértői csapat segítségével teljesen lefedi, a praxis folyamán kiemelt figyelmet szentelnek az egyes iparági sajátosságok figyelembe vételére. Kiemelt területek: adatvédelem, informatikai jog, ingatlanbefektetések, finanszírozás, adózás. Az ügyvédi tevékenység mellett a Budapesti Corvinus Egyetem külsős megbízott oktatója.
A marketing egyik fontos feladata a bizalom kiépítése. Ha egy cég valódi értékeket mutat föl, és be is tartja az ígéreteit, akkor az ügyfelek megbíznak benne és visszatérnek hozzá – ami hosszú távon a siker egyik kulcsa. A bizalomépítésről beszélgettünk három marketingtanácsadóval.
A reziliencia nem valami új szuperélelmiszer, hanem egy szuperképesség, ami ráadásul tanulható. Vezetőnek lenni sokszor olyan, mint egyedül pingpongozni: fárasztó és kevés visszajelzéssel jár… ám ha jön egy krízis, a rezilienciára mindig számíthatsz.
A költségek részletezése olyan, mint egy első randi: mindent meg kell mutatni úgy, hogy közben a méltóságodat és a hitelességedet is megőrizd. Megnézzük, hogy működik a gyakorlatban az open book módszer. Himer Csilla pénzügy-kontrolling szakértő oszlat el 3 + 1 tévhitet.
Copyright © 2022 Carsongrey Üzletfejlesztő Kft., Minden jog fenntartva
A Karson Consulting weboldalán sütiket (cookie) használ, analitikai célokból, illetve a felhasználói élmény fokozására, melyet jelölőnégyzetek segítségével testre tudsz szabni. Elfogadással hozzájárulsz a sütik használatához.