Osztunk – szorzunk – osztalékozunk

Az osztalék a tulajdonosok jövedelme a vállalkozásból. Nem mindegy azonban, hogy mennyit és hogyan fizetünk ki erre a célra. Vendégszerzőnk, Bálint József adószakértő megmutatja, mi a törvényes út.

Bálint József írása

blank
2022-04-29
Jó kapitalistákként régóta mantrázzuk: a vállalkozás az a sport, amit nyereségre játszanak. A nyereségnek többféle funkciója van (lehet) egy vállalkozásban. Az egyik ezek közül az, hogy a tulajdonosoknak osztalékot biztosítson. Nem mindegy azonban, hogyan vesszük ki az osztalékot. Vendégszerzőnk, Bálint József adószakértő leírta a törvényes módját.

Az egyéni vállalkozó, vagy egy adott gazdasági társaság tagjai azért hozzák létre a saját vállalkozásukat, hogy azzal bevételre, nyereségre, vagyonra tegyenek szert. A vállalkozáshoz kapcsolódó jogszabályok éppen ezért eleve azt feltételezik, hogy amennyiben a vállalkozás észszerűen gazdálkodik, akkor nyereségre tehet szert. 

Bár a nyereségről mindenkinek van elképzelése, nem árt, ha a törvény szellemében tisztázunk néhány fogalmat. 

Mi a nyereség?

Az éves gazdálkodás során összeszámolt bevétel és a bevétel megszerzéséhez kapcsolódó kiadások különbözete. 

Ha ez az összeg negatív lesz, akkor veszteségről beszélünk – jelen cikkünk tárgya azonban nem ez az eset. Most a pozitív eredményről beszélünk, ami akkor válik felosztható nyereséggé, ha annak adóját levontuk, és megfizettük. 

Ezt hívják adózott eredménynek. 

Hogyan lesz az adózott eredményből osztalék?

Úgy, hogy a tagok összejönnek akár egy sör mellett, kedélyesen vagy hevesebben megvitatják a nyereség sorsát, majd ez alapján a társaság tagjai úgy döntenek, hogy kifizetik saját maguknak az adózott eredményt, vagy annak egy meghatározott részét osztalék címén. (Emlékezzünk rá, hogy éppen ebből a célból hozták létre a vállalkozásukat, ezért dolgoztak egész éven át.) Ebben a mondatban talán a leglényegesebb mondatrész az, hogy „úgy döntenek”. Tehát a társaság tagjainak döntésétől függ, hogy mi lesz a sorsa a képződött és már „leadózott” eredménynek. 

Milyen sorsa lehet még? Nézzünk néhányat:

  • bent hagyják a vállalkozás pénzeszközei között eredménytartalék címén,
  • fejlesztési tartalékot képeznek egy későbbi cél érdekében.
  • döntenek az osztalék kifizetéséről, de a kifizetést mellőzik,
  • döntenek az osztalékfizetésről, és azt ki is fizetik.

Az eredmény sorsáról külön cikkben is írtunk. Nyisd meg most, olvasd el ez után a cikk után:
– Az eredmény felhasználása okosan (és nem okosban)

Érdemes ezeken a lehetőségeken is elgondolkodni, amikor a képződött nyereség felhasználásáról születik döntés – és a fő szempont a vállalkozás jövője kell, hogy legyen a döntésnél.

Vannak azonban az osztalékfizetésnek törvényben meghatározott korlátai, 

amelyekről nem szabad megfeledkezni. Ezek a törvényben nevesítve a következők:

  • az osztalék kifizetése veszélyeztetné a társaság fizetőképességét – nem tehetjük tönkre a céget csak azért, mert mindenáron pénzt akarunk belőle kisajtolni
  • ha a saját tőke összege a kifizetés révén nem érné el a jegyzett tőke összegét – a jegyzett tőke egyfajta garancia a cég vagyoni stabilitására, ezt sem tehetjük kockára
  • a jegyzett tőke nincs teljes mértékben a vállalkozás részére megfizetve – ugyanez pepitában: először legyen stabil alapja a cégnek, majd aztán vehetünk ki belőle bármit.

Ki részesülhet osztalékban?

A jogszabály egyértelműen fogalmaz: „a tagok, a törzsbetéteik arányában”. 

Ha év közben valamelyik tag esetleg eladta az üzletrészét, az nem részesülhet a nyereségből, így az osztalékból sem. A jogszabály azoknak a tagoknak enged osztalékot fizetni, akik az osztalékról szóló döntéskor a döntés résztvevői voltak. (A döntésről pedig jegyzőkönyvet kell készíteni, hiszen a könyvelő ennek alapján fogja tudni lekönyvelni az osztalék mértékét, kifizetését.) 

Ez a jegyzőkönyv tartalmazza az erről szóló határozatot, melyet csatolni kell a mérlegbeszámolóhoz, amikor azt letétbe helyezzük. (Ezt nevezi a törvény közzétételnek.)

Az éves beszámoló részeit pénzügyi szempontból is fel tudod használni. Olvasd el, mit mire és hogyan!
– Pénzügy másképp – avagy így állítsd a kontrollingot a vállalkozásod szolgálatába! 

Az idézett jogszabályi előírás mellett azonban létezik egy ún. megengedő jogszabály is. Ez az előírás azt fogalmazza meg, hogy a társaság a társasági szerződésben a fenti eljárástól eltérhet. Ebben az esetben a taggyűlésnek kell meghatározni a nyereség felosztásának arányát. 

A nyereség felosztásáról szóló határozat számát és dátumát, ekkor is be kell mutatni a hatóságnak az éves mérlegbeszámoló mellékleteként.

Már megint adózunk

Mindezzel még nem zárul le az osztalékkal való tennivaló, hiszen 

az osztalék az osztalékban részesülőnek külön adózó jövedelmének számít. 

A társaságnak a xx08-as bevallásában kell bevallani, ugyanakkor az osztalékban részesülőnek is be kell vallania a xx53 számú bevallás 04-es lap 167. sorában a kapott osztalékot.

Mennyi adót kell fizetni az osztalék után?

A rövid válasz: 15% személyi jövedelemadót. 

A hosszabb válasz szerint azonban ezzel még messze nincs vége a költségvetés felé történő elszámolásnak. Az osztalékot (2022-ben) még 13%-os szociális hozzájárulási adó is terheli, mely adónem azonban „felülről korlátos”. Ez azt jelenti, hogy az osztalék kifizetésének évében a minimálbér 24-szeres szorzatával számított összeg erejéig kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót. Ebbe beleszámít az év közben az összevont jövedelmek címén kapott bevételek után megfizetett szociális hozzájárulási adó is. Tehát 2022-ben, ha a tag 24×200.000,- Ft, azaz 4.800.000,- Ft jövedelem után már megfizette a szociális hozzájárulási adót, akkor az osztalékot már nem terheli tovább ez az adónem.

Hányszor fizethet egy vállalkozás egy év alatt osztalékot?

Gyakran előfordul, hogy a társaság az eredményes gazdálkodása révén már év közben is fizet osztalékot, melyet a törvény osztalékelőlegként nevesít. 

Az osztalékelőleg fizetésének is vannak korlátai, amelyek lényegében megegyeznek az osztalékfizetés korlátaival. Külön nehezítés, hogy ilyen esetben a vállalkozásnak a számviteli törvény szerint ún. közbenső mérleget kell készítenie, mellyel végső soron számadatokkal igazolják az osztalékelőleg fizetésének pénzügyi feltételeit. A közbenső mérleget nem kell letétbe helyezni, de a társaság nyilvántartásaiban meg kell őrizni, hogy egy esetleges adóhatósági ellenőrzéskor be lehessen mutatni. Osztalékelőleg fizetése esetén csak 15% személyi jövedelemadót kell fizetni a költségvetés részére, adóelőleg címén.

Megtörténhet azonban olyasmi is, melyről utólagosan kiderül, hogy 

  • a gazdálkodás más irányú eredményessége, illetőleg eredménytelensége miatt, 
  • vagy éppen olyan döntés miatt, melynek kivitelezése miatt 

fejlesztésre (beruházásra) kívánják fordítani a képződött nyereséget. 

Ekkor a korábban kifizetett osztalékelőleg az év végi záráskor mégsem válik osztalékká. Ez esetben a törvény úgy rendelkezik, hogy az osztalékelőlegben részesült tagoknak az e címen kifizetett összeget vissza kell fizetniük a társaság kasszájába, vagy a bankszámlájára. A megfizetett osztalékelőleg személyi jövedelemadóját a SZJA bevallás „C” oldalának 66. sorában történt rögzítéssel vissza lehet igényelni az adóhivataltól.

De mi van azzal, aki nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá?

A cikkben eddig leírt információk jellemzően a kft-re, illetőleg a számviteli tv. hatálya alá tartozó betéti társaságra vonatkoznak.

Adódhat a kérdés: az egyéni vállalkozónak nincs nyeresége? Nyilvánvalóan van. Ennek elszámolása azonban nem külön döntés függvénye, hanem törvényi kötelezettség. 

Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozó az év közben vállalkozói kivétként nyilvántartott összegen felül, az egyéb költségeknek és kiadásoknak a bevételből történt levonásával számított különbség utáni maradék összeget kell leadóznia. (Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tételes SZJA szerint adózik a vállalkozói jövedelme után.) Ezzel az egyéni vállalkozó zárlati munkája és az adók megfizetése után a megmaradt összeg adózott eredménynek minősül.

Kérdésed van az osztalékról? 

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: email
blank

Bálint József

a Tax-Orientation Consulting Kft. ügyvezetője, adószakértő, mérnök-üzemgazdász

Köztisztviselőként, kormánytisztviselőként, nagyobb társas vállalkozások adóhivatali revizoraként dolgozott több mint két évtizeden át. Ezután alapította adótanácsadó cégét 2011-ben. Az összes létező adótörvényt mélyrehatóan ismeri, különös tekintettel az évenkénti változásokra. Évek óta publikál adóügyi szakmai lapokban, válaszol adózói szakmai kérdésekre. Másfél évtizede rendszeresen tart előadásokat adószakmai témakörökben. Munkáját magas szintű, szigorú szakmai felelősséggel végzi, ügyfeleinek érdekei felülírnak minden lehetséges problémát – ennek csak jogszabályi tilalom szabhat korlátot. Fő célja, hogy ügyfelei maradéktalanul és határidőben megfizessék az adót, de egy forinttal sem többet és egy fillérrel sem kevesebbet annál, mint amit a törvény követelményként vagy lehetőségként előír.

Hasonló tartalmak

blank

Pénzügy másképp

Az éves pénzügyi kimutatás macera minden vállalkozásban. De kevés hasznosabb dolgot ismerünk, mert a tervezésben és a döntésekben erre is kell támaszkodnod. Mégis sokszor látjuk, hogy a vállalkozásvezetők nem használják jól és eléggé. Mutatunk néhány példát, hogyan érdemes felturbózni.

TOVÁBB OLVASOM

TANULJ ÉS FEJLŐDJ VELÜNK!

Ha érdekelnek legújabb cikkeink, eseményeink és workshopjaink, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre és értesülj első kézből!