Kezdő vállalkozók nyolcparancsolata – Mit gondolj át kezdő vállalkozóként?

Könnyen-gyorsan-sikeres vállalkozás? Ja, nem. Himer Csilla véleménycikke kezdő vállalkozóknak.

Himer Csilla írása

2020-11-01

Ez a poszt azoknak szól, akik még törik a fejüket a vállalkozás elindításán. Nemrégiben leírtuk egy LinkedIn-posztban, hogy tervezési oldalról mit látunk a kkv-k működésében erős bakinak. Himer Csilla kollégánkat az ott kialakuló beszélgetés lendületes válaszra késztette. Olyan szempontokat ajánl megfontolásra, amelyekről ritkán szólnak a szakértők marketingüzenetei, blogbejegyzései, vagy éppen ingyenesen letölthető anyagai. Egy szuszra szinte minden, ami megcáfolja a „könnyen-gyorsan-sikeressé” vállalkozásfejlesztési tanácsokat.

És bár kezdő vállalkozókkal igen keveset dolgozik a Karson, akár évekkel később is látjuk a hiányokat, hibákat, amelyeket a kezdeti lépéseknél épített be valaki tudtán kívül.

Vállalkozni tudni kell

Valamikor futott egy TV-sorozat ezzel a címmel. Nem tudom, ki emlékszik rá, egy Marcus Lemonis nevű sorozatvállalkozó és angyalbefektető járta az USA-t, és rázta gatyába azokat a vállalkozásokat, amelyek segítséget kértek tőle. (Meg be is fektetett, ha érdemesnek tartotta rá a vállalkozást, hogy ott kockáztassa a pénzét.) 

Ezek azonban működő cégek voltak. Valamilyen előéletük már volt, ami alapján a befektető döntést tudott hozni. A Karson mikrovállalati üzletágában, startup és start-up ügyfeleinél azonban a kezdő magyar vállalkozásokat is látjuk egy ideje – és jó összehasonlítási alapunk van arra vonatkozóan, hogy milyen indulással lesz stabil, növekedő egy cég. Látjuk kis- és középvállalati ügyfeleinknél, hogy milyen történetek, milyen kudarcok és sikerek előzték meg azt a bizonyos első milliárdot (mert az első millió, valljuk be, nem akkora kunszt).

A vállalkozás lényegében alanyi jog minden nagykorú állampolgár számára, így keltheti azt a képzetet, hogy csak neki kell vágni, és megy minden magától. Én azonban úgy gondolom (saját és ügyféltapasztalatból is), hogy le kell szállni a rózsaszín vattacukor fellegről a földre, és ha már két lábbal állunk ott, akkor érdemes is rögtön megfontolni az alábbiakat.

Ha vállalkozást indítasz, akkor egzisztenciát teremtesz. Újat. Egy másikat. Másképp.

Ebből rögtön következik is néhány dolog:

•  Egzisztenciát nem teszünk kockára – vagyis csak akkor vágj bele, ha fel vagy rá készülve. Tudással, pénzügyi háttérrel, családi hátországgal. (Mindnek fontos szerepe van.) Olyasmi ez, mint szülővé válni: készülsz rá, de soha nem érzed majd teljesen késznek magad. Viszont azt sem érzed jó megoldásnak, hogy mindenféle előzetes információ, tudás nélkül vágj bele. Nem kell tehát ebben az esetben sem doktorálni vállalkozásból, de egy alapfelkészültség nem fog ártani.

•  Ez nem olyan, mint amikor eddig munkahelyet váltottál. Ott ugyanis nagyjából csereszabatos volt a tudás, amit igényeltek a munkáltatók (kisebb-nagyobb eltérésektől eltekintve, de nem beszélhetünk alapvető eltérésekről), és biztos lehettél benne, hogy minden hónap 5-én vagy 10-én ott fog csücsülni a számládon a kialkudott bér. Na, ez itt most nem lesz. Nem úgy. Nem akkor.

De miééééért?

1.  Vállalkozni tudni kell. Mondhatjuk azt is, hogy ez egy külön szakma. Olyan felkészültséget, logikát kíván, amivel alkalmazottként nem nagyon találkozhattál eddig. Ha erre nem készülsz fel, akkor Te leszel a vállalkozásod legnagyobb kockázati tényezője – már az elindulás előtt.

2. Vállalkozni tudni kell. Mentálisan is. Láttam már olyan vállalkozót, aki biztosra akart menni, ezért mellékállásban próbálta csinálni, hogy „szokja”, ahogyan ő mondta. Nem szokta meg. Mentálisan nem bírta, kiszállt az első év után nem sokkal. Olyan helyzetekbe fogsz kerülni, amilyeneket eddig valószínűleg nem láttál – és ott is helyt kell tudnod állni. Nyugodtan mondhatjuk, hogy mihelyst elkezdesz vállalkozni, szinte abban a másodpercben kiesel a komfortzónádból – és nem biztos, hogy az esés helye ki lesz párnázva.

3.  Ha Te vállalkozol, az egész családod vállalkozni fog. Ezt úgy értem, hogy a szűkebb (néha még a tágabb) családban is mindenkit érinteni fog az, hogy vállalkozol. Mert Neked teljesen más lesz az időbeosztásod, így korántsem biztos, hogy a továbbiakban is a „8-tól 4-ig” időbeosztás szerint fogsz tudni élni – márpedig a családod többi része hajlamos lesz ebben a keretben maradni. Van rá esély, hogy ez súrlódásokhoz fog vezetni – jobb, ha a család is felkészül rá, de legalábbis megkérdeztek praktizáló vállalkozókat, hogy mivel is jár ez a valóságban. (Nem biztos, hogy egyből azzal tudod kezdeni, hogy a hét bármely napján palacsintát sütögetsz reggelire a gyerekeidnek, mert azt kívánták meg, meg akkor mész el délutánonként bringázni, amikor kedved tartja. Vagy lehet, de akkor hétvégén fogsz helyette dolgozni.) 

4.  Ha Te vállalkozol, az egész családod vállalkozni fog. Mármint pénzügyileg is. Ezt úgy értem, hogy nemcsak az idő fog a családodnak számítani, hanem az a kieső bevétel is a családi kasszából, amit az első időben nem tudsz majd oda betenni, mert a vállalkozásod még nincs olyan állapotban, hogy pénzt tudj kivenni belőle. Súrlódásfaktor No.2.

5.  A vállalkozás egy roppant rafinált befektetés. Sok erőforrásról kell lemondani az elején: időről, pénzről, munkáról (amit máshol végezhetnél), amit beleteszel a cégbe, de nem fog azonnal megtérülni. A befektetések sajátja, hogy az eltelt idő hosszával arányosan van esély arra (jó kezelés mellett), hogy nagyobb legyen a megtérülése. Vagyis az elején csak halmozod benne a tőkét (mindenfélét: tudást, munkát, időt, pénzt, kapcsolatokat, akármit, ami pénzt érhet), aztán ha jól tervezted a stratégiádat, akkor belátható időn belül termőre fordul. (Na, ezután lehet szó arról, hogy majd akármikor is palacsintát sütsz a gyereknek, mert éppen akármikor kívánta meg, Te meg ki is tudod vonni magad a forgalomból, hogy békésen sütögess.) Ez az, amit úgy emlegetnek, hogy a vállalkozás ára. Az első időben ezt fizeted, és nem mindig fogod azt érezni, hogy arányban áll a betett és a kivett tőke.

6.  A vállalkozás soha nincs kész. Ez az előnye és a hátránya is – és meg kell tanulnod ezek között lavírozni úgy, hogy nyereségesen működsz közben. Vagyis nem elégedhetsz meg azzal a tudással, amit – remélhetőleg – már a vállalkozás indítása előtt, a felkészülés során és a működés közben szerzett tapasztalatból elsajátítottál. Folyamatosan tanulsz, és kellő nyitottsággal fogadod a hozzáértők(!)* javaslatait. Még akkor is, ha Te konkrétan értesz is az adott területhez, mert ezt tanultad. Miért? Ugorj a 7. pontra!

Előtte tegyél egy kis kitérőt, és olvasd el, hogy a „sosincs kész” vállalkozás milyen közeli kapcsolatban áll a kudarccal.

7.  Mert a vállalkozás egy társasjáték, még akkor is, ha egyéni vállalkozó vagy. A vállalkozásban nemcsak Te vagy benne, hanem például a beszállítóid, az alvállalkozóid, a partnereid, a tanácsadóid is. (A kollégáidról nem is beszélve. Már ha vannak.) Mindnyájan kellenek ahhoz, hogy a TE céged sikeres lehessen. Sosem lehetsz egyszemélyes hadsereg, mindig csapatot építesz – akkor is, ha sosem lesz alkalmazottad.

8.   A vállalkozásod piaci szereplő. Még akkor is, ha kezdő, még akkor is, ha a fentiek ellenére is tőkehiányosan (terv nélkül, tartalék nélkül) indítod el. (Pedig ez nem tesz ám jót az egzisztenciának, ezzel meg a párkapcsolatnak sem, ld. 4. pont.) Vagyis ha igénybe akarsz venni valamilyen szolgáltatást, akkor ugyanúgy piaci árat kell érte fizetned, ahogyan Te is arra vágysz, hogy Neked piaci árat fizessenek az ügyfeleid, vevőid. Churchill óta tudjuk, hogy ingyen ebéd nincs. Murphy óta meg azt, hogy ha mégis, akkor az meg olyan is. A piac kölcsönösségi alapon működik: ha nem akarod, hogy vitassák az áraidat, akkor Te se vitasd másét. (Kivéve, ha nem volt korrekt a teljesítés, de az egy másik káposzta.) Ha alacsonyabb árat akarsz, akkor azért adj is valamit: engedj az igényeidből, rendelj nagyobb tételben, vállald, hogy hamarabb egyenlíted ki a számlát, akármit, ami a partner számára is előnyt jelent. De egyoldalúan csak az fog működni, ha Te nem veszed meg, Te nem jutsz hozzá a kiszemelt termékhez, vagy szolgáltatáshoz, amelyre pedig szükséged lett volna… (És itt mindegy, hogy tanácsadásról, alapanyagról vagy éppen könyvelésről van szó.)

*Hozzáértők: na, ez egy külön mise, most nem mennék bele jobban. A lényege, hogy nem mind arany, ami fénylik, azaz nem biztos, hogy a leghangosabbak a legjobb szakik. (Erről külön vita dúl mostanában a szakértők között is a LinkedIn-en, érdemes néha beleolvasgatni, tanulságos, hogy a szakma hogyan próbál ilyen viták mentén némileg „megtisztulni”, és állít maga elé követhető mércét.)

Kedves kezdő vállalkozó!

Nem, nem elvenni akartam a kedved a vállalkozástól! Vállalkozni egy nagyszerű, kreatív, alkotó folyamat, teli szellemi kihívással. De érettséget kíván. Ezért ajánlom a fenti szempontokat megfontolásra.

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

A cikk szerzője:

Himer Csilla

Mikrovállalati üzletágvezető, Karson Consulting

Pénzügyi és kontrollingszakember. Több mint 5 évig dolgozott logisztikusként, itt a teljes ellátási lánc felügyelete tartozott a feladatkörébe. Több mint négy éve dolgozik kkv-tanácsadóként: üzleti tervet, cashflow-rendszert, folyamatokat vizsgál és optimalizál, rejtett tartalékokat és hibákat, pénzelfolyásokat keres, árakat állapít meg és vizsgál felül. Ebben segíti kontrollingtapasztalata és mérlegképes könyvelői végzettsége. Ügyfelei között a nulláról induló, kezdő vállalkozástól a milliárdos árbevételű cégekig mindenki megfordult már. Vesszőparipája a hatékonyság és a digitalizáció.

Hasonló tartalmak