Mi ebben az értelemben szeretjük használni, mert egyértelmű, tiszta meghatározása mindannak, ami stratégiai szempontból megkülönbözteti a startupot a kezdő sarki fodrászattól vagy a kezdő könyvelőirodától. Ez ugyanis jól leírja, milyen szükségletei, növekedési esélyei, befektetési jellemzői lesznek az adott vállalkozásnak. Ha pontosítani akarunk, akkor innen már csak az iparági szűkítést kell megtennünk.
Kezdőnek azért tekinthetjük a jogi értelemben még akár meg sem alakult vállalkozást, mert az intenzív fejlesztés fázisában van, azaz még keresi piacait, skálázható vagy ismételhető üzleti modelljét vagy szélsőséges esetben a terméket, amit majd árulni fog. Azaz elindult, de még nincs globális piacon, elindult, de még nem bizonyított vagy elindult, de még nem ad el. Lefordítom: a startup egy brutálisan bizonytalan valami, az esetek egy részében még papírja sincs arról, amit csinál, és többször változik meg egy-egy epizódban, mint Barba Papa. Ha az érdekel, hogy ezt hogyan teszi, olvass Eric Ries-t.
A startup addig startup, amíg keres. Amíg keres, addig ugyanis tesztel, próbálgat, esetleg tapasztalatot és bázist gyűjt valamihez, amit később egészen máshogy fog csinálni. Például ahhoz, hogy később nagy tömegeknek eladhasson, előbb ingyenes megoldással tömegbázist toboroz, majd egy elegáns húzással ennek egy részét konvertálja fizetőssé, ahogy a LogMeIn tette (na jó, az ő megoldásuk nem volt elegáns). Legendás ilyen szempontból a Twitter, aminek megvolt a terméke, megvolt a tömegbázisa, de csak nagyon-nagyon lassan jöttek rá, hogyan lehet ebből a masszából pénzt csinálni. Amikor azonban egy startup rájön, hogy hogyan lesz pénze és ehhez felépíti az összes peremfeltételt (elsősorban: technológia, üzleti modell, piac), onnantól kezdve megtörtént az átmenet, és növekvő vállalattá válik (vagy nem, de ez egy másik blogposzt témája lehet).
Van még egy szempont, amiről érdemes beszélni. A startup humán entitás, azaz jogi értelemben elég sok minden lehet, a hangsúly mégis azon van, amit a HP elhíresült mondása közvetít: “két srác egy garázsban” (ez akár statisztikai szempontból is igaz, mert az alapítói létszám valóban 2-3 fő, és ennek megvan a maga kegyetlen, kérlelhetetlen logikája). A srácok lesznek az egyik legfontosabb sikerkritérium – annyira, hogy egyes nagyvállalatok (pl. a Facebook vagy a Google) toborzási stratégiájuk központi elemévé tették startupok felvásárlását. A nem vagy csak közepesen teljesítő terméket elfelejtik, viszont megszereztek egy nagyszerű, dinamikus csapatot.
3 thoughts on “Az S betűs szó, amiről minden tinit fel kellene világosítani”
Pingback: A kudarc nem opció. Pedig lenne értelme. - Karson Consulting
Pingback: 8 dolog, amit feltétlenül át kell gondolnod kezdő vállalkozóként
Pingback: Lehet-e más vállalkozási ötletét sikerre vinni? - Karson Consulting