Nem tanácsadónak készültem. 25 évet dolgoztam az üzleti szférában, line managementben, mindig üzleti vonalon. Imádtam, de ma is imádok „üzletet csinálni”, olyan termékek, szolgáltatások megalkotásában részt venni, amit a fogyasztók értékelnek, szeretnek. Nem tagadom az is jó érzés, ha ez a fogyasztói értékteremtés láthatóan jobb üzleti eredményekhez vezet a versenytársakhoz képest, azaz szeretek versenyezni és nyerni. A tanácsadáshoz talán az első inspirációt azok az egyre szaporodó visszajelzések adták, amelyek arról szóltak, hogy olyan üzleti tudásom, átlátásom és javaslataim vannak, „amelyeket könyvben kellene kiadni”. Aztán eljött egy olyan pillanat, amikor szinte természetes volt, hogy elkezdjek mentori, tanácsadói irányban gondolkozni. Őszintén szólva eleinte ez inkább egy interim irány volt. Kicsit magamat is meglepett, hogy mennyire hasonló érzésekkel, elégedettséggel töltött el, amikor mentoráltjaimnak, ügyfeleimnek segíteni tudok és tőlük kapom a pozitív visszajelzéseket, mint amikor a céges piaci versenyben értem el eredményeket. Idővel pedig az interim irányból az irány lett. Motivál, hogy segíteni tudok és ezt értékelik; motivál a tanácsadói munka változatossága, hogy miközben adok, rengeteget kapok, tanulok – azaz minden projekt egy új kihívás és tanulási lehetőség is egyben.