Átalakult átalányadózási szabályok 2022-től – jobb lesz, mint a KATA?

Lehet, hogy a KATA helyett érdemes az átalányadózást választani? Szakértőt kérdeztünk.

Bujdosó Krisztina írása

blank
2021-11-27
A KATA adózás átalakulásáról írtunk korábban. Most újabb változások jönnek – és vele döntés előtt a katások: váltani vagy nem váltani? Bujdosó Krisztina adószakértőt kérdeztük, hogy mikrovállalkozó ügyfeleinknek ne kelljen sokat keresgélnie.

Az átalányadózás nem egy új találmány. Egyéni vállalkozók számára régebb óta választható adózási mód a tételes költségelszámolás mellett, mint a KATA-adózás. De olyan szűk körnek volt csak kedvező, hogy alig esett róla szó. Viszont 2022. január 1-től két lényeges változás miatt több katás vállalkozónak is érdemes elgondolkodni a váltáson.

Mi ez a két lényeges változás?

  1. Az átalányadózás választásának bevételi értékhatára általános esetben 15 millió forintról 24 millió forintra (a minimálbér 120-szorosára) nő, kiskereskedők számára pedig 100 millió forint helyett 120 millió forint (a minimálbér 600-szorosa) lesz az árbevétel felső korlátja.
  2. Adómentes a jövedelem 1,2 millió forintig (6 havi minimálbér összegéig).

Összeszedtem azokat a mérlegelendő pontokat, amelyek mentén mindenki maga tud dönteni, jobb-e neki az átalányadózás, vagy sem. Annyi szempont van, és annyi különböző élethelyzet, ami miatt 

nem lehet sablonnal megválaszolni a „KATA vagy átalányadózás” kérdést.

Kezdd a gondolkodást itt:

  1. Mennyi a fizetendő adó összege?
  2. Érvényesíthető-e kedvezmény?
  3. Milyen tevékenységet végzel?
  4. Mennyi a társadalombiztosítási ellátások alapja?
  5. Mennyi az iparűzési adó?
  6. Milyen bevallási kötelezettségeknek kell eleget tenni?
  7. Melyik adózási mód esetén „könnyebb” a vállalkozási jogviszonyt munkaviszonnyá minősíteni?

Mielőtt belekezdek az összehasonlításba, bemutatom nagy vonalakban – a teljesség igénye nélkül – mindkét adózási módot, hogy képben legyetek. Az összehasonlítás végén pedig néhány fontos tudnivalót megosztok az adónemváltással kapcsolatban. Ha katás vagy, olvasd végig mindenképpen.

Nem mindig egyértelmű, hogy adózással és pénzügyekkel kapcsolatos kérdéseiddel kihez fordulj. Nyisd meg most, olvasd el később a szakemberválasztásról szóló cikkünket:
Adótanácsadás, könyvelés, pénzügyek, kontrolling: hogyan ne vessz el benne?

Hogyan működik az átalányadózás?

A KATÁ-hoz hasonlóan azért szeretjük az átalányadózást, mert nem kell költségszámlákat gyűjteni. Viszont az adó összege a bevétellel arányos. A törvény megmondja, hogy a bevétel hány százalékát lehet költségnek tekinteni. Ami a költségeken felül marad, az a jövedelem, az adó alapja.

Jövedelem (Adóalap) = Bevétel – Költség

Általános esetben 40% a költséghányad, ilyenkor a bevétel 60%-a lesz a jövedelem. De vannak kedvezményezett tevékenységek, ahol 80% költséghányad alkalmazható (ezeket az Szja tv. 53.§ (2) bekezdés sorolja fel). Az ilyen tevékenységet végzők számára a bevétel 20%-a lesz jövedelem. Végül a legkedvezőbb költséghányad 90%, amit a kiskereskedelmi tevékenységet végzők alkalmazhatnak. Az ő esetükben a bevétel 10%-a alapján kell adózni.

Az így megállapított adóalap után három adót kell fizetni:

  • 15% SZJA (személyi jövedelemadó)
  • + 18,5% TBJ (társadalombiztosítási járulék)
  • + 13% SZOCHO (szociális hozzájárulási adó)

= összesen 46,5%

(Feltételezve, hogy a beígért szocho-csökkentést törvénybe is iktatják.)

Nyugdíjasok jövedelmét csak SZJA terheli átalányadózás esetén is, Tehát ők 46,5% helyett 15%-kal számolhatnak.

blankDe ez még nem pontos, mert a kimutatott százalék nem számol azzal, hogy az első 1,2 millió forint adómentes. A fenti százalékok az alábbi árbevétel felett alkalmazandók:

  • 40%-os költséghányad esetén éves 2 millió Ft árbevételig,
  • 80%-os költséghányad esetén éves 6 millió Ft árbevételig,
  • 90%-os költséghányad esetén éves 12 millió Ft árbevételig nem kell adót fizetni!

De még ez sem pontos. Számolni kell a minimum járulékfizetési kötelezettséggel is, ha főállású vállalkozóról van szó. 

Az adózási módok összehasonlításánál mindig együtt kell kalkulálni a jövedelemadózás és a járulékfizetés terheit.

Ezért fontos kérdés, hogy főállású vállalkozóról van-e szó. Nem főállású vállalkozó az,

  • akinek van heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó (aktív) munkaviszonya,
  • nappali tagozatos hallgató,
  • nyugdíjas,
  • más vállalkozásban főállású.

Ha nem vagy főállású, akkor a fenti számítások alapján számolhatod az adómentes bevételedet és az afelett jelentkező adókötelezettséget.

Ha viszont főállású vállalkozó vagy, akkor minden hónapban meg kell fizetned a minimum járulékokat (TBJ-t és SZOCHO-t) akkor is, ha nulla volt a bevételed. Ez a minimum járulék havi 66 ezer Ft, ha a tevékenységed nem igényel szakképzettséget, és havi 86 ezer Ft, ha a tevékenységed szakképzettséget igényel (2022-ben).

A képet tovább árnyalja, hogy az átalányadózó jövedelme után fizetendő szja és tb-járulék csökkenthető az alábbi kedvezményekkel:

  • négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
  • súlyos fogyatékosság, tartós betegség kedvezménye
  • első házasok kedvezménye
  • családi adó- és járulékkedvezmény

És ha még azt is hozzáteszem, hogy 

a családi járulékkedvezmény csak a tényleges jövedelemből érvényesíthető, 

azaz a minimum tb-járulékot csak akkor csökkenti a családi kedvezmény, ha van tényleges jövedelem (számlázás), akkor joggal adod fel, hogy egyszerű halandóként kiszámold az adódat, mert ez még néha a szakmabelieknek is kihívást jelent. Ilyenkor érdemes egy adótanácsadóval átbeszélni sajátos helyzetedet.

Igazán nem szeretném túlfeszíteni a húrt, de muszáj még azt is megemlíteni, hogy a szocho összegére is van kedvezmény. A megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó a minimálbér kétszereséig mentesül a szocho-fizetés alól. Tehát ha egészségi állapotod 60% vagy kevesebb, szintén érdemes átszámolni az átalányadózó verziót!

Mennyivel egyszerűbb a KATA-adózás!…

Havi fix 25/50/75 ezer forintot kell fizetni. Ezen túl csak akkor van adófizetés, ha egy megrendelőtől több mint 3 millió forint bevételed van, illetve 3 millió alatti megrendelőktől származó összbevételed meghaladja a 12 millió forintot. (Kapcsolt vállalkozásnak idén már senki nem ad számlát, ugye?) A plusz adó mértéke 40% a 3 millió feletti, illetve 12 millió feletti összeg után, és ha külföldi a partnered, akkor az adó alapja 71,42%.

Főállású vállalkozóként 50 (vagy 75 ezer) forint a tételes adód, nem főállásúként pedig elég havi 25 ezret fizetni. Kedvezmények nem bonyolítják ezt az adónemet. Egyszerű, mint a faék.

Olvass tovább a katázási szabályok nagy port kavaró, 2020-as változásairól itt:
Kata és az igazságos adózás

Na jó, de akkor melyikkel lesz kevesebb az adó?

Az attól függ. Mint az átalányadó bemutatásánál láttad, nem mindegy, hogy főállású vállalkozó vagy-e. Ha igen, minimum járulékfizetéssel kell számolni. Ha nyugdíjas vagy, mindenképpen érdemes számolni, mert 

éves 5 millió árbevételig az átalányadózás kedvezőbb a katánál 40%-os költséghányad esetén is. 

Azt is mérlegelni kell, milyen adókedvezményeket tudsz igénybe venni (sokgyermekesek és rokkantellátásban részesülők előnyben). Nem utolsósorban pedig a tervezett bevételed nagysága állítja be a mérleg nyelvét egyik vagy másik adózási mód irányába. A végeredményt alapvetően befolyásolja, milyen tevékenységet végzel. Kiskereskedés és 80%-os költséghányadú tevékenység esetén mindenképpen érdemes számolni.

Itt kell megemlítenem, hogy ha több tevékenységed is van, amikhez különböző költséghányadok tartoznak, akkor az a szabály, hogy az egész éves jövedelmet a kedvezőtlenebb, kisebb költséghányaddal kell kalkulálni. 

Ha például kiskereskedő vagy, véletlenül se adjál üzleti tanácsot (pénzért) senkinek! Ráadásul, egy ilyen esetben nemcsak a költséghányad miatt fog fájni a szíved (nem mindegy, hogy a bevétel 10, vagy 60%-a jövedelem!), hanem jó eséllyel a bevételi korlátot is átléped, hiszen az egyetlen tanácsadási számla miatt 120 millióról 24 millióra törpül a keret. Ha pedig átléped az átalányadózás bevételi korlátját, akkor az egész évet tételes költségelszámolóként kell leadóznod! Igen, visszamenőleg, év elejétől! Valóban nem vicces.

Tanulság: a kedvező költséghányadú átalányadózó egyéni vállalkozónak legyen egy másik vállalkozása, ahol a többi ötletét megvalósítja!

Szóval, visszatérve a kérdésre, hogy jobb lesz-e az átalányadózás 2022-től, mint a KATA: nem tudom megválaszolni általánosságban. 

Mindig az adott adózó helyzete dönti el, hogy katával vagy átalányadózással jön-e ki jobban. 

Aki gyermektelen, egészséges főállású adózó, átlagos tevékenységgel, szabad szemmel látható bevételi összeggel, akinek a legfontosabb szempontja a minimális adó fizetés, neki továbbra is a KATA lesz a befutó. Aki viszont nyugdíjas, vagy 8 órás munka mellett vállalkozik, havi párszázezres bevétellel, neki az átalányadózást tippelem be jó eséllyel kedvező választásnak. A többieknek, akik nem ismertek magukra az előbbiekben, számolniuk kell!

Szempont lehet a táppénz, nyugdíj összege.

Az 50 ezres KATA 102.000 Ft járulékalapot teremt. Ha esetleg 75 ezret fizetsz, akkor 170.000 Ft jövedelemmel fogják az ellátásokat számolni. (A szocho-csökkentés miatt ez valószínűleg valamivel magasabb lesz, de az a lényegen nem változtat.) Ezzel szemben az átalányadózó járulékalapja a bevétele 60/20/10%-a, és ha minimum járulékfizetésre kötelezett, akkor legalább a minimálbér (200.000 Ft), vagy a garantált bérminimum (260.000 Ft). Ez arányaiban több, mint amennyivel többet kell fizetni. Megfontolandó.

Hátránya viszont az átalányadózásnak, hogy rugalmatlan. 

A vállalkozónak nem nagyon van ráhatása az adó összegére. Nyilván sokaknak kézenfekvő megoldásnak tűnik a bevétel „ritkított” számlázása, de ennek igen kellemetlen következményei lehetnek. Tudniillik, ha nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt mulasztási bírságot állapít meg a hatóság, az kizáró ok az átalányadózásból, és a következő 4 évben nem is lehet visszatérni hozzá

Számít az iparűzési adó? Hogyan?

Az iparűzési adó megállapításának többféle módja van. Van egy főszabály, ami alapján az árbevétel anyag-áru-közvetített szolgáltatás összegével csökkentett adóalappal számol. Ennek az egyszerűsített módja 8 millió árbevétel alatt az, hogy a bevétel 80%-át tekintjük adóalapnak. Ezen verziók helyett választhatja azt a katás, hogy fix 2,5 millió Ft adóalap szerint fizeti meg az iparűzési adót. Az átalányadózó pedig választhatja az átalányadózó jövedelmének (bevétel 60/20/10%-a) a 120%-át adóalapnak.

Lényeges különbség, hogy a katásnak a választását előre be kell jelenteni, míg az átalányadózó ráér az adóbevallás készítésekor eldönteni, melyik verzióval határozza meg az iparűzési adóját. Fontos szabály, hogy a választási lehetőség csak a határidőben beadott bevallások esetén adatik meg. Határidőn túli bevallás esetén alapértelmezetten a főszabály szerint kell az adót megfizetni.

Mint az előző mondatból kiderül, 

az átalányadózónak bevallást kell készíteni, míg a katásnak a fix adó választása esetén nem kell adóbevallást beadni 

(csak ha adóalap-csökkentést akar érvényesíteni).

És még egy furcsaság: a katások az indulástól egyenlő időközönként fizetik meg az aktuális év adóját. Ezzel szemben, akiknek bevallást kell készíteni, azok első évben nem fizetnek semmit, a második évben a bevallással megállapított összeg dupláját, és csak utána áll be a rendszer viszonylag kiegyensúlyozott adófizetésre.

A legnagyobb eltérés a bevallási kötelezettségben van.

Már az iparűzési adónál is írtam, hogy bevallást kell készíteni az átalányadózónak. És ezek nem olyan bevallások, mint a KATA-bevallás, amibe egy számot kell írni, hanem összetett háttérismereteket igénylő bevallások.

De nem is az iparűzési adóbevallás a legterhesebb az átalányadózónak, hanem a havi járulékbevallás, amiben a bevétele alapján levezeti a fizetendő tb-járulékot és szocho-t (minimum járulékkötelezettség, és családi járulékkedvezménnyel kombinálva) . Az szja-t pedig az éves szja-bevallásban kell bevallani negyedéves bontásban, mivel fizetni is negyedévente kell az szja-előleget. Az átalányadó bemutatásából látható, hogy ehhez könyvelő kell. Így az átalányadózó fokozott bevallási kötelezettségei miatt egy magasabb könyvelési díjjal kalkuláljon aki katáról átalányadózásra tér át.

Átalányadózót is át lehet munkaviszonyosnak minősíteni?

Azt minden katás tudja, hogy a KATA-törvényben megfogalmazott hét pontból kettőt kell teljesíteni, és a munkaviszonnyá minősítés lekerül a napirendről. De mi van, ha egy átalányadózó egyéni vállalkozó jár be egy megadott helyre, megadott időben olyan munkát végezni, amit egy felettes oszt ki számára? A helyzet az, hogy nem csak a katás egyéni vállalkozónál vizsgálhatják a vállalkozói jogviszonynak álcázott munkaviszonyt. 

Csak egy átalányadózó esetén nincs olyan kapaszkodó, mint a KATA-törvény hét pontja. 

Az ellenőrzési gyakorlat egy hatályon kívül helyezett (7001/2005. (MK 170.) FMM–PM) irányelvet használ támpontként a vizsgálat során, melyben megadott minősítő jegyek alapján egész határozott megállapítást tud tenni adott jogviszony megítéléséről.

Szóval, az átalányadózó kevésbé biztosan tudja kezelni ezt a kérdést, viszont nem kell adatot szolgáltatnia az 1 millió forintot meghaladó ügyfeleiről.

Mire figyeljünk áttérés esetén?

Ha eljutottál oda, hogy megvan a döntés, és katásból átalányadózóvá szeretnél válni, a következőket tudd: 

→ Ha év közben váltasz, akkor a KATA-kereted nem 12 millió, hanem annyiszor 1 millió, ahány hónapra katát fizettél. 

→ Az átalányadózás bevételi korlátját is arányosítani kell, mégpedig napra számolva. Ne feledd, hogy 2021-ben még jóval kisebb a keret! Ha december 1-től átalányadózásba lépsz át, akkor decemberre max 1.273 ezer lehet a bevételed! Tehát arra figyelj, hogy évközi váltás esetén arányosítani kell!

→ A katából a kilépés a 21T101E nyomtatvánnyal történik. A beadás hónapját követő hónap elsejétől indul az újfajta adószámítás. Ez azt is jelenti, hogy ha 2022. január 1-től váltanál, akkor december folyamán kell beadni a változásbejelentőt, legkésőbb december 31-ig.

Dönts megalapozottan – előtte pedig kérj segítséget adótanácsadótól!

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email
Bujdosó Krisztina

Bujdosó Krisztina

Adótanácsadó, Adótanács online 

Az Adótanács online alapítója. Adótanácsadóként segíti a tisztánlátásra vágyó magánszemélyeket, induló és működő kisvállalkozókat az adózás világában eligazodni. Emberi nyelven követhető struktúrába rendezve mutatja be ügyfeleinek az adózási lehetőségeket. Segítő kezet online nyújt, így helytől függetlenül könnyen hozzáfér bárki, aki úgy érzi nem kap megfelelő tájékoztatást könyvelőjétől vagy a NAV ügyfélszolgálatán. Küldetésének tekinti, hogy segítse az adózókat adóügyeik tudatosabb kezelésében, és ennek érdekében kialakuljon könyvelők és adótanácsadók egymást segítő, az ügyfél érdekét szem előtt tartó együttműködése.

Hasonló tartalmak

Kata változások 2021-től - új szabályok

Kata és az igazságos adózás

KATA-mizéria és a véleményünk róla. Ha a nano-mikrovállalkozók sorába tartozol, ez a cikk szinte biztosan fontos neked. De akkor is, ha a beszállítóid között vannak nanók és mikrók.

TOVÁBB OLVASOM