Kata és az igazságos adózás

KATA-mizéria és a véleményünk róla. Ha a nano-mikrovállalkozók sorába tartozol, ez a cikk szinte biztosan fontos neked. De akkor is, ha a beszállítóid között vannak nanók és mikrók.

Bujdosó Krisztina vendégcikke

Kata változások 2021-től - új szabályok
2020-09-30

A KATA körüli módosítások számos bizonytalanságot eredményeztek, amelyek kapcsán több szakmai és vállalkozói szervezet is fellépett. Bár bizonyos változtatások épp az eredeti kataszabályozás kijavítását szolgálnák, az új koncepció jelentős része inkább káros, mint hasznos. Fennáll a lehetőség, hogy a novemberi törvényalkotási időszakban, de legkésőbb a jövő évi módosítási dömpingben még ezen változtatások bevezetése előtt újabb kiigazítások lesznek a törvény szövegében. Ezért a Karson tanácsadói azt javasolják, hogy várd meg a novemberi törvényváltozásokat (ezeket következő év
januárjától léptetik mindig életbe), aztán kérd könyvelő, adótanácsadó segítségét! Első helyzetértékelésünket Himer Csilla kollégánk rakta össze, ezt a Facebookon találod. Most vendégszerzőnk, Bujdosó Krisztina adószakértő gyors áttekintést írt azoknak, akik több nézőpontból is át szeretnék látni, mi a jelenlegi helyzet.

Július közepén megszavazták és kihirdették a KATA törvény 2021-től hatályos módosítását. Már a törvényjavaslat benyújtása előtt is nagy port kavartak a tervezett változások, és a kedélyek azóta sem csitultak.

Ha a téma iránt érdeklődsz, akkor bizonyára tisztában vagy azzal, hogy mik ezek a változások. Az ismétlés kedvéért azért összefoglalom azt a három pontot, amely 2021-től a kata adózást alapjaiban megrengeti:

• Csak egy vállalkozásban lehetsz kisadózó.
• Kapcsolt vállalkozásnak kibocsátott számla alapból 40%-kal adózik (a havi tételes katán felül).
• Ha egy partner felé a tárgyévben 3 millió forint feletti összeget számlázol, az 40% adót von maga után.

Itt most nem szeretnék belemenni a szabályok részleteibe (mi számít kapcsolt vállalkozásnak, ki az, aki az adót megfizeti és ki készíti a bevallást, itt elolvashatod), sokkal inkább a módosítások jogosságát, az igazságos adózás mibenlétét boncolgatnám. Lássuk sorban:

1. Csak egy vállalkozásban lehetsz kisadózó

Ez itt a katakeret többszörözését szeretné megszüntetni.

2. Kapcsolt vállalkozásnak kibocsátott számla alapból 40%-kal adózik (a havi tételes katán felül)

Ez annak az érdekében változik, hogy a nem katás cégedből ne tudd katás számlázással, minimális adóteher mellett kivenni a nyereséget.
Tekintettel a jogalkotók eredeti szándékára és a kialakult katás gyakorlatra, ez a két módosítás, az 1-es és a 2-es pont véleményem szerint érthető és elfogadható.

A katával a jellemzően önfoglalkoztató kisvállalkozóknak kívántak egy egyszerű adózási módot kínálni. Kisadózónak jelen szabályozás szerint a maximum 12 millió forintos éves árbevétellel rendelkező vállalkozó tekinthető a törvény alapján. Ha ennél nagyobb forgalma van valakinek, akkor át kell állnia a „nagyok” adózására. Ez elég fájdalmas lépés, mivel más adózási módoknál a fizetendő jövedelemadó és járulék akár hatszor több adóterhelést jelenthet a katás adózáshoz képest. Szóval az is érthető, miért lett valaki több vállalkozásban is kisadózó, illetve osztalékfizetés helyett miért a katás számlázást választotta.

3. Ha egy partner felé a tárgyévben 3 millió forint feletti összeget számlázol, az 40% extra adót von maga után.

A megszavazott módosítások közül a gond és a jogos felháborodás ezzel a ponttal, a 3 milliós szabállyal van. Az indoklás szerint ezzel kívánják elejét venni a bújtatott foglalkoztatásnak. A törvényalkotók megoldása azonban több sebből is vérzik. 

A. Egyrészt már van egy 8 éve alkalmazott szabály – az a bizonyos hétpontos katás szabály –, amelyet  a munkaviszony és a vállalkozói jogviszony megkülönböztetésére hoztak. (És amelynek a betartását ellenőrzésekkel kellene biztosítani.) 

B. Másrészt a törvénymódosítás kivételeket fogalmaz meg. Az állami szférába számlázó katásokra például a 3 milliós szabály nem vonatkozik. Vajon miért? Az állam foglalkoztathat bújtatott munkaviszonyban embereket? Vagy esetleg nem minden vállalkozó bújtatott munkavállaló, aki 3 milliónál többet számláz egy megrendelőnek? Költői kérdések. Viszont az ember igazságérzetét zavarják, nem is kicsit.

A változások megértéséhez nézzük át a kata történetét!

2012 októberében szavazták meg a kata törvényt, amely 2013. január 1-től új adónemet vezetett be: a kisadózó vállalkozások tételes adóját. Nem tudom, emlékeztek-e, akkoriban a „Munkahelyvédelmi akcióterv” részeként lett beharangozva az elsősorban lakossági szolgáltatást nyújtó önfoglalkoztató kisvállalkozóknak szánt könnyített adózás.

És valóban egyszerű adónemet sikerült alkotni: mindössze 14 paragrafusból áll a kataszabályozás. Ekkor még élt az eva (egyszerűsített vállalkozói adó). Aki ezt választotta, annál 2012-től már az áfás bevétel 37%-a volt a fizetendő adó (a nettó összeg 80%-a maradt tisztán adózott, de emellett TB-t kellett fizetni). Ezzel szemben az új kata 6 millió árbevételt 600 ezer (12 hónap X 50 ezer) Ft adóval tisztán adózott jövedelemmé tett. Az evához képest tehát ez fényévekkel kedvezőbb konstrukció, ráadásul úgy, hogy a TB is rendezett volt ezzel az adózási formával. Ekkor még senki nem kiáltott igazságért. Aki csak tehette, örömmel élt a lehetőséggel. Akkor sem kiáltott senki igazságért, amikor 2017-től 6 millióról 12 millióra növelték a katakeretet úgy, hogy az adó összege nem változott. Ez azt jelenti, hogy kb. 5% adóteherrel lehet ma Magyarországon 12 millió árbevétel után adózni.

Kata változások 2021-től - új szabályok

Milyen adózási módok vannak még?

2020-tól megszűnt az eva, így a kata mellett választható maradt egyéni vállalkozók számára a tételes költségelszámoló vállalkozói adózás, vagy az átalányadózás, cégek számára pedig a társasági adó vagy a kisvállalati adó. Akinek szűkös a 12 milliós katakeret, ezek közül választhat. Több tényezőtől függ, hogy mennyi adót kell fizetnie, miután áttért egy másik fajta adózásra, de bizonyos esetekben előfordulhat, hogy akár hatszor több adófizetéssel kell számolnia , mint katás korában. Ez igazságos? Gondolom, amíg katás tud valaki maradni, addig igen. Utána nem igazán.

Azonban hatszoros szorzót nem könnyen vesz be az ember gyomra. Ilyen helyzetben teljesen érthető, ha a katás vállalkozó nem a hatszoros adózást választja, hanem olyan konstrukciókat dolgoz ki, amivel a katakeretét többszörözni tudja. A cikk elején említett módosítások 1-es pontja éppen ennek a kizárását szolgálja (aggodalomra semmi ok, az ellenszer már megszületett: dolgozz munkaviszonyban katás bt. kültagjaként).

A nem katás adózási módokban a nyereség 36,8%-át kell nyereség- és osztalékadóként befizetni, hogy szabadon elkölthető összeggé váljon a tulajdonos számára. Így azon sincs mit csodálkozni, hogy egyre több kft tulajdonosa kötött szerződést katás egyéni vállalkozóként a saját cégével. Inkább dolgozik 5%-os adózással a kft-nek, minthogy osztalékként jusson adózott jövedelemhez. Ez igazságos? A kérdés szubjektív, így csak arra tudok válaszolni, hogy törvényes-e. A válaszom igen, törvényes 2020 végéig, mert a módosítások 2021-től ezt a felállást a 40%-os adóval ellehetetlenítik. Nyilvánvaló, hogy nem éri meg a bevétel után 40%-ot adózni, ha egyébként elég a nyereség 36,8%-át adóként befizetni.

Minden katás bújtatott foglalkoztatott?

A 3 milliós szabállyal nemcsak a bújtatott foglalkoztatás ellen lépnek fel, hanem a B2B szektor katás vállalkozóinak jelentős részét is elkaszálják. Teszik mindezt szemrebbenés nélkül, mondván, hogy eredetileg is a lakossági szolgáltatóknak szánták a katát (bár ez a törvény szövegéből egyébként nem olvasható ki).

Érdekességként megemlítem, hogy az eredeti katatörvényben kizáró ok volt, ha a vállalkozónak biztosítási ügynöki tevékenységből volt bevétele. 2013. április 1-től azonban már a biztosítási üzletkötők is választhatták a katát mint adózási formát. Namármost, ügynöki tevékenységet még sosem számláztak lakosság felé, mindig is adott biztosító fizetett a termékei eladása után az üzletkötőnek jutalékot. A biztosítói piacon kívül is számtalan olyan terület van, ahol egy megrendelőnek dolgozik valaki, de olyan feltételekkel, ami nem tekinthető munkaviszonynak.

A törvényalkotók tudták, hogy erős csábítást fog jelenti a munkaadóknak az új adónem, ezért a katatörvényt eleve úgy alkották meg, hogy a foglalkoztatók ne akarják a munkavállalóikat katás vállalkozókra cserélni. A kata törvénynek a kezdetektől fogva része volt a „munkaviszonytól való elhatárolás” hét pontja, amiből kettőt kell bizonyítani, hogy megdőljön a bújtatott foglalkoztatás feltételezése.

A katás adózás azonban annyival kedvezőbb a munkabér adózásához viszonyítva, hogy a gyakorlatban számos megkérdőjelezhető szituáció alakult ki. Azt is megkockáztatom, hogy jellemzően a munkaadó kezdeményezésére. Azt gondolom, hogy megfelelő ellenőrzési eljárással ezek feltárhatóak és kezelhetőek lennének. Ráadásul ha a törvény egyértelműen kimondaná, hogy a jogkövetkezmények kizárólag a munkaadót terhelik, akkor annak valódi visszatartó ereje is lenne. Sajnos a jelenlegi szabályozás szerint egy munkaviszonnyá minősített katás vállalkozói szerződés esetén a vállalkozónak kell utólag megfizetni a szerződéses összeg után a személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat.

Mindemellett a jogalkotóknak figyelembe kellene venniük a munkaerőpiacon bekövetkezett változásokat, trendeket is. Az utóbbi évtizedben egyre elterjedtebb a projektalapú munkavégzés, amelyet nem munkaviszonyban, hanem külsős vállalkozókkal (szabadúszókkal) valósítanak meg. És nem azért, mert ez valójában egy bújtatott foglalkoztatás, hanem azért, mert mindkét félnek így előnyös.

Mi lenne igazságos?

Az induló vállalkozásoknak, illetve az önfoglalkoztató, szabadúszó vállalkozóknak mindenképpen kell egy faék egyszerűségű adónem. Számukra fontos a követhető, átlátható adózás, és hajlandóak akár többet is fizetni, csak ne kelljen „ügyeskedni”, számlákat gyűjteni. Dolgozni akarnak, méltányos adóterhet viselni, és nyugodtan aludni. Erre megfelel a kata, de a 3 milliós megkötés nélkül. A bevétel után fizetendő 40%-os adó nem tekinthető méltányosnak.

Egy igazságos adórendszerben két adónem között viszont nem lehet hatszoros különbség. Feltétlenül fokozatos adóterhelést kellene bevezetni, és akkor nem is kellene 12 millióban korlátozni a kisadózást. Mehetne 30 millióig is, mit anno az eva. A sávos adózás még követhető az egyszerű adózást keresők számára, belefér a faék kategóriába.

Egy igazságos adórendszerben nincsenek egyenlők és egyenlőbbek. El kellene kerülni még a gyanúját is annak, hogy az érdekek mentén alakul ki, hogy egy szabály vonatkozik-e valakire vagy sem!

Azt gondolom, hogy a Kata törvény jelenleg megszavazott, 2021-es változata nem maradhat így. Bízom benne, hogy a jogalkotók is újragondolják, mi a célja a katának, és milyen szabályozással lehet elérni ezt a célt úgy, hogy az igazságérzetünk ne sérüljön!

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: email

A szerző:

Bujdosó Krisztina

Bujdosó Krisztina

Az Adótanács online alapítója. Adótanácsadóként segíti a tisztánlátásra vágyó magánszemélyeket, induló és működő kisvállalkozókat az adózás világában eligazodni. Emberi nyelven követhető struktúrába rendezve mutatja be ügyfeleinek az adózási lehetőségeket. Segítő kezet online nyújt, így helytől függetlenül könnyen hozzáfér bárki, aki úgy érzi nem kap megfelelő tájékoztatást könyvelőjétől vagy a NAV ügyfélszolgálatán. Küldetésének tekinti, hogy segítse az adózókat adóügyeik tudatosabb kezelésében, és ennek érdekében kialakuljon könyvelők és adótanácsadók egymást segítő, az ügyfél érdekét szem előtt tartó együttműködése.

Hasonló tartalmak

TANULJ ÉS FEJLŐDJ VELÜNK!

Ha érdekelnek legújabb cikkeink, eseményeink és workshopjaink, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre és értesülj első kézből!