A toborzásra költött pénz nem kiadás, hanem befektetés. Persze, lehet mondani, hogy ez egy épp ezzel foglalkozó HR tanácsadó véleménye, és mint tudjuk, minden szentnek maga felé hajlik a keze… De azért leírom, miért gondolom így.
Sokszor már ott megválaszolatlan kérdésbe ütközöm egy új pozíció betöltésével kapcsolatos első beszélgetés alkalmával, amikor kérek egy munkaköri leírást a cégvezetőtől, mert az sajnos nem áll rendelkezésre. Ami több okból is probléma:
- Egyrészt a munkaköri leírás képezi az alapját a képnek arról az ideális jelöltről, akit keresni kellene az aktuálisan üres pozícióra,
- másrészt a munkaszerződés mellett ez a másik kötelező eleme a munkavállaló és a munkáltató közötti együttműködésnek…
- …nem mellesleg pedig ez az egyik pontja a munkaügyi ellenőrzésnek.
Amennyiben nincs még meg a munkaköri leírás, szívesen segítek megírni, hogy később, a munkaerő megtartásában is tudjunk rá támaszkodni.
Ezt követően az álláshirdetés megfogalmazása lehet az a pont, amiben egy HR tanácsadó támogatni tudja a megbízót. Mert itt bizony ki kell lépni a szokványosan kizárólag a „feladatok”, „elvárások” és „versenyképes fizetés” kérdéseinek keretei közül.
MiT TARTALMAZ egy jól megírt álláshirdetés?
Többek között, az ideális jelöltre szabott kommunikációval leírva,
- a vállalat vízióját, amihez várható, hogy szívesen csatlakozna egy új munkatárs;
- a szervezetre jellemző cégkultúrát, amiben majd a napi munkát végzi;
- milyen csapat várja;
- mik azok a feladatok, amelyekben támogathatja a kitűzött célok elérését;
- valamint azt, hogy mindezért milyen juttatási csomagot kap a leendő kolléga.
A kiválasztási folyamat buktatói
Ha megvan a munkaköri leírás és az álláshirdetés is fölkerült egy állásportálra, jöhet a kiválasztási folyamat. A cég dönthet úgy, hogy a hirdetésre beérkező önéletrajzokat kezelje a cég egyik munkatársa. Ekkor neki kell leszűrnie az első látásra megfelelő CV-ket, visszajeleznie a többi jelentkezőnek, aki nem került kiválasztásra, de a kiválasztottakkal is ő szervezi az interjúkat.
Mindez, miután ez a munkatárs a legtöbbször nem gyakorlott ilyen területen, hosszabb időbe telik neki, és közben nem lesz ideje a saját napi feladatait ellátni. Nem mellékesen a hozzá nem értéséből fakadóan előfordulhat, hogy a „szűrőjén” esetleg nem akad fenn olyan önéletrajz, amelynek a beküldője mégis megfelelő lehetne a pozícióra. Ezt a jelöltet itt elveszítheti a cég, mint potenciális munkatársat.
Az állásinterjú csak az első lépés
Amennyiben ezt a munkafázist egy HR tanácsadó végzi, akkor az előszűrés mellett ő már az első interjút is lebonyolítja a pozícióra az önéletrajzok alapján megfelelőnek tűnő jelöltekkel. Átbeszéli velük
- az eddigi szakmai tapasztalataikat,
- a különböző pozíciókban ellátott feladataikat, valamint
- az így elért eredményeiket.
- Kitér emellett a munkahelyváltás okaira,
- a jelöltek jelenlegi helyzetére, hogy
- miért is pályázták meg a pozíciót,
- mikor tudnának kezdeni,
- illetve mennyi lenne a fizetési igényük.
Mindezekről egy részletes interjúriportot készít, ami mankó lehet a cégen belüli felvételi beszélgetésekhez.
Egy jó HR-tanácsadó azonban ezzel még messze nem fejezi be a munkáját, hiszen a folyamat nem csak egy interjúból áll. Állandó kapcsolatot kell tartania a jelölt és a munkáltató között, visszajelzést adva a feleknek a belső interjút vagy interjúkat követően. Hiszen ebben a szakaszban jöhetnek elő azok az információk, amelyek még a legjobb szándék mellett is félreértésekhez vezetnek, sőt a tisztázásuk hiányában valamelyik fél akár vissza is léphet az együttműködéstől.
Azt is figyelembe kell venni, hogy ha a folyamat elhúzódik, akkor fenn kell tartani a jelölt érdeklődését a pozícióval kapcsolatban – hogy mire a döntés megszületik, még mindig érdekelje a lehetőség. Ellenkező esetben elfogadhat időközben egy másik ajánlatot…
Amennyiben minden jól ment, a folyamat végén ajánlatadásra kerül a sor, és elkezdődik a béralku. Ebben a szakaszban is segítséget nyújthat külső félként egy tapasztalt tanácsadó annak érdekében, hogy valóban win-win megállapodás szülessen a két fél között.
A szerződéskötés sajnos még nem biztosíték arra, hogy a most már új munkatárs el is kezd dolgozni az első napon.
A szerződéskötésen innen és túl
A tényleges munkakezdésig hátra van még a felmondási idő is, ami a kiválasztási folyamat szempontjából már a pre-boarding folyamat része. Ez a pre-boarding az ajánlat elfogadásától az új munkatárs első munkanapjáig tart. Ebben az időszakban a már majdnem kolléga „érintéseket” kap a cégtől – felhívják, hogy készen van a névjegykártyája, megjött a laptopja, kialakították az irodáját, vagy éppen meghívják egy informális találkozóra, amelyen megismerkedhet a leendő munkatársaival. Fontos, hogy azt érezze: várják őt.
Az első munkanaptól pedig kezdődhet az új munkatárs beillesztése a szervezetbe, azaz az onboarding folyamat. Ezt is érdemes előre kialakítani, hogy kéznél legyenek azok a lépések, amelyek szükségesek az integrációhoz. Legyen például jó előre kijelölve a cégen belül egy felelős, aki végigkíséri az új kollégát a beilleszkedési lépéseken. A lényeg, hogy az új ember mihamarabb megszerezze azt a tudást, amellyel aztán 100%-os munkaerő lehet a cégben – ez egyébként mindkét fél érdeke. Az is fontos, hogy ki legyen dolgozva egy olyan, mindkét fél részéről tiszta és mérhető elvárásrendszer, amelyek teljesülését meg lehet nézni a próbaidő végén, és amelynek alapján közös döntést lehet hozni a folytatásról.