Cashflow és pénzügyi terv: kell-e mindkettő?

Nemrég felkeresett minket Dávid, aki egy 15-20 főt foglalkoztató, napelemrendszereket telepítő cég ügyvezetője. Dávid kiforrt célokkal, stratégiával és üzleti tervvel fogott neki a 2024-es évnek. Habár a számok jól alakultak, mégis a munkálatok szezonalitása és a pályázati határidők kinyúlása likviditási problémákat okozott. Egyszerűbben szólva: nehezen fizette a béreket, a fix költségeket. Hasonló gondok felmerülnek más iparágakban is, ahol nagy a szezonalitás: gondoljunk csak az építőiparra, turizmusra, mezőgazdasági vállalkozásokra, esküvőszervezésre stb. De a felgyorsult és bizonytalan gazdasági környezet miatt még azoknál a vállalkozásoknál is fennáll a cashflow-ingadozás veszélye, amelyek nem szembesülnek jelentős szezonális változásokkal.

Az a tapasztalatunk, hogy a legtöbb KKV megpróbálja fejben vagy csak nagyságrendi nyilvántartásokkal menedzselni a pénzügyeit. Azt is látjuk, hogy sokan csak utólag, a könyvelés alapján próbálnak irányt tartani. Az eredmény: gyakori likviditási problémák, év végén nagy meglepetések (nincs profit, váratlan az adó mértéke…)
Úgy látjuk, hogy a pénzügyi terv és a cashflow-terv és -tényelemzés megoldhatná ezeket a problémákat, hiszen egymást kiegészítve biztosítják a cég stabilitását és növekedését. Balázs Panna pénzügyi szakembert kérdeztük arról, hogyan érdemes egy kisvállalkozásnak rendet raknia mindebben.

Balázs Panna írása

Gyors és fájdalommentes definíció: mi a különbség a pénzügyi terv és a cashflow-kimutatás között?

A pénzügyi terv egy átfogóbb dokumentum, amely a vállalkozás jövőbeli pénzügyi céljait és stratégiáit tartalmazza, beleértve a bevételi előrejelzéseket, költségeket és pénzügyi mutatókat. Ezzel szemben a cashflow kifejezetten a vállalkozás pénzmozgásaira fókuszál, azaz arra, hogy mennyi pénz érkezik be és mennyi megy ki egy adott időszakban. A cashflow a pénzáramlás mérőszáma, és fontos mutatója a vállalkozás pénzügyi egészségének.

Na és tényleg kell mindkettő?

Vegyünk egy banálisan egyszerűsített példát! Képzeljünk el egy csokifigurákat gyártó üzemet (ez egy örömteli képzet, merülj el bátran az álmodozásban…). Pénzáramlás szempontjából egy ilyen vállalkozásnak szembe kell néznie a szezonalitással. Nagyon leegyszerűsítve a problémát, egy évben kétszer van jelentős bevételük: húsvétkor csokinyusziból, karácsonykor csokimikulásból. 
Tegyünk mellé egy végletesen leegyszerűsített matekot, amit még egy csokinyuszi is megért. Az értékesítési terv megmutatja, hogy 40 fabatkát fog az üzem keresni csokinyusziból húsvétkor és 60-at csokimikulásból decemberben. Ez 100 fabatka éves bevétel, aminek a megvalósításához 70 fabatka költséggel kell számoljanak. Év végén, amikor meghúzzák a vonalat, marad 30 fabatka nyereség.

De azt azonban nem mutatja meg a pénzügyi terv, hogy például októberben (amikor minden nyuszi-bevételt feléltek és még senki sem vesz csokimikulást) lesz-e elegendő likvid pénz a fizetésekre és a karácsonyi csokimikulások gyártásához szükséges nyersanyagra. Elég lesz a húsvéti bevétel, hogy megéljenek decemberig, vagy be kell avatkozni valamilyen módon?
Ez egy extrém példa ugyan, de jól érthető, miért van szükség a cashflow-tervre.
Tételezzük fel, hogy a matek nem jönne ki. A húsvét bevétele augusztusban kifut, viszont a november-decemberi értékesítés biztosítja a profitot. Azaz forgóeszközhitel kellene. Pénzügyi terv nélkül nem tudjuk ezt kimutatni, hiszen a cashflow-terv a gyártás és értékesítés tervezett mennyiségeiről, költségeiről nem tud sokat. Tehát szükség van pénzügyi tervre is.

Pénzügyi tervezés: alapok és határok

A pénzügyi tervezés magában foglalja a vállalkozás jövőbeni pénzügyi teljesítményének előrejelzését, majd követi ennek megvalósulását.

Az ilyen tervek általában 1-3 éves időtartamra készülnek részletesen, és a stratégiai célok elérésére irányulnak. A pénzügyi tervek segítségével a vállalkozások:

• meghatározzák üzleti és pénzügyi céljaikat,
• rendelkeznek egy ütemtervvel a pénzügyi növekedés eléréséhez,
• azonosítják a szükséges erőforrásokat és befektetéseket, illetve
• elemzik a lehetséges kockázatokat és felkészülnek rájuk.

Bár a pénzügyi tervezés segít a hosszú távú célok elérésében és a stratégiai döntéshozatalban, nem ad elegendő információt a napi likviditási helyzetről. Ez az, ahol a cashflow tervezés szerepe döntő fontosságúvá válik.

Cashflow-tervezés: a napi működés lényege

A klasszikus pénzügyi tervhez a cashflow logikája egy újabb dimenziót hoz be: a pillanatnyi idő dimenzióját. Míg a pénzügyi terv összességében elemzi egy periódus eredményességét, a cashflow ennél sokkal többet nyújt: megmutatja a vállalkozásban szabadon elkölthető pénz mennyiségét nemcsak a jelenben, hanem a jövő bérmelyik időpillanatában, és ezáltal tervezhetővé teszi a vállalkozás működését.

A cashflow-tervezés és -menedzsment közvetlenül a vállalkozás pénzmozgását követi nyomon, azaz azt, hogy mennyi pénz áramlik be és ki a vállalkozásból egy adott időszak alatt.

A cashflow-tervezéssel és tényleges nyomon követéssel láthatóvá válik, hogy a pénzügyi tervben lefektetett működés alapján képződik-e esetleg valamikor lyuk a likviditásban. Vagyis ez egy olyan eszköz, amely a vezetői döntéshozatalhoz operatív és taktikai szinten rengeteg információt szolgáltat – feltéve, hogy jól van felépítve, és hogy rendszeres a visszacsatolás meg az adatok elemzése.
A cashflow-tervezés jelentősége a következőkben rejlik:

• Likviditás kezelése: Biztosítja, hogy a vállalkozás mindig rendelkezzen elegendő készpénzzel a napi működési költségek fedezésére.
• Kockázatkezelés: Azonosítja a készpénzforgalmi hiányokat, és segít a vállalkozásnak felkészülni a váratlan eseményekre, mint például a bevételcsökkenés vagy a váratlan kiadások.
• Döntéshozatal támogatása: Részletes és valós idejű információkat nyújt a vezetőség számára, amelyek alapvetőek a gyors és hatékony döntéshozatalhoz.
  
• Finanszírozási stratégiák: Lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy jobban megtervezzék hitelkérelmeiket és egyéb finanszírozási szükségleteiket.

Míg a pénzügyi tervezés hosszú távú célokat és stratégiákat határoz meg, addig a cashflow-menedzsment a napi likviditást biztosítja, lehetővé téve a vállalat számára, hogy rugalmasan reagáljon a piaci változásokra.
A két eszköz együttes alkalmazása átfogó pénzügyi képet nyújt, javítja a döntéshozatalt, és hozzájárul a vállalkozás hosszú távú sikeréhez és stabilitásához. Érdemes mindkettőre kiemelt figyelmet fordítanod, akkor is ha nincs, vagy nincs akkora likviditási ingadozásod, mint egy képzeletbeli csokinyuszi-gyárnak. Akkor is, ha úgy érzed, a vállalkozásod sarokszámai elférnek a fejedben. Akkor is, ha stabilan működsz. És akkor is, ha nagy növekedési ugrás előtt állsz. Akkor is, ha jó nagy tartalékod van. Akkor meg főleg, ha nincs.