Fábián-Seremetyev Márk írása
Ez a kérdés különösen gyakran jelenik meg a kis- és középvállalkozásoknál. Sok esetben a vállalkozás folyamatosan növekszik, az árbevétel emelkedik, mégsem jelenik meg ez a növekedés a nyereségben vagy a rendelkezésre álló pénzben.
A háttérben gyakran nem a bevétel hiánya áll, hanem a tudatos pénzügyi tervezés hiánya.
Sok vállalkozásnál rendelkezésre állnak az adatok: könyvelési kimutatások, számlázási rendszerek, banki tranzakciók, különböző riportok. Ezek az információk azonban sokszor nem állnak össze egy olyan egységes képpé, amely valóban segítené a vezetői döntéseket.
Pedig a pénzügyi adatok nem akadályok.
Valójában iránytűk, amelyek megmutatják, merre érdemes haladni, mikor kell irányt váltani, mikor érdemes beruházni és mikor kell visszafogni a költségeket. 2026-ban ez a kérdés különösen fontos lesz a magyar KKV-k számára. A gazdasági környezet bizonytalansága, a finanszírozási költségek emelkedése és a piaci kereslet gyors változása mind azt eredményezi, hogy a vállalkozásoknak tudatosabban kell kezelniük a pénzügyeiket.
Ebben a környezetben azok a cégek lesznek stabilak és versenyképesek, amelyek nemcsak reagálnak a változásokra, hanem előre látják azokat. Ehhez pedig elengedhetetlen a tudatos pénzügyi tervezés.
Az elmúlt évek gazdasági folyamatai alapvetően megváltoztatták a vállalkozások működési környezetét. Korábban sok iparágban viszonylag stabilan lehetett tervezni: a költségek kiszámíthatóbbak voltak, a finanszírozási lehetőségek könnyebben elérhetőek voltak, és a piaci kereslet is lassabban változott.
Ma azonban a vállalkozások egy sokkal gyorsabban változó környezetben működnek. Három tényező különösen fontos szerepet játszik ebben.
Az infláció nemcsak a fogyasztói árakat érinti, hanem a vállalkozások működési költségeit is. Az elmúlt időszakban számos vállalkozás tapasztalta meg, hogy a költségek jelentősen emelkedtek.
Különösen a bérköltségek, energiaárak, beszállítói árak és logisztikai költségek. Ez azt jelenti, hogy egy vállalkozás hiába növeli az árbevételét, a profit mégis csökkenhet. Ha a költségek gyorsabban emelkednek, mint a bevételek, akkor a növekedés valójában profitcsökkenést eredményezhet. Ezért egyre fontosabb, hogy a vállalkozások pontosan értsék a költségstruktúrájukat.
A finanszírozási környezet is jelentősen megváltozott. A banki hitelek kamatai magasabbak lettek, és a pénzügyi intézmények sokkal szigorúbban vizsgálják a vállalkozások pénzügyi stabilitását.
Ez azt jelenti, hogy a cégek számára kulcsfontosságúvá vált:
Azok a vállalkozások, amelyek pénzügyileg átláthatóbb működést tudnak felmutatni, sokkal könnyebben jutnak finanszírozáshoz.
A piaci környezet sok iparágban gyorsan változik. Új technológiák jelennek meg, a fogyasztói szokások átalakulnak, és a verseny egyre erősebb. Ebben a környezetben azok a cégek kerülnek előnybe, amelyek gyorsan tudnak reagálni. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a vezetők naprakész pénzügyi információk alapján hozzák meg a döntéseiket.
Sok vállalkozó számára a pénzügyi tervezés egy Excel-táblát jelent, amelyben az éves költségvetést rögzítik. Valójában azonban a pénzügyi tervezés ennél jóval többet jelent. A pénzügyi tervezés egy vezetői döntéstámogató rendszer, amely segít megérteni a vállalkozás működését és előre látni a pénzügyi folyamatokat. Egy jól működő pénzügyi tervezési rendszer három alapvető kérdésre ad választ.
Az első lépés a jelenlegi pénzügyi helyzet megértése. A vállalkozás vezetőjének tisztán kell látnia például:
Ha ezek az információk nem állnak rendelkezésre, akkor a döntések gyakran megérzések alapján születnek.
A pénzügyi tervezés második lépése a célok meghatározása. Ez nemcsak árbevételi célokat jelent, hanem például profitcélokat, beruházási terveket, új piacokra lépést, vagy létszámbővítést.
A pénzügyi terv segít abban, hogy a vállalkozás tudatosan építse a növekedését.
A harmadik kérdés a megvalósítás.
A vállalkozásnak pontosan látnia kell:
A pénzügyi terv így stratégiai térképpé válik, amely segít a vezetői döntésekben.
A két fogalom gyakran összekeveredik, pedig teljesen más kérdésre adnak választ.
Az éves pénzügyi terv a vállalkozás eredményének tervezésére szolgál. Ez általában tartalmazza az árbevételi tervet, költségtervet, profitvárakozásokat és beruházási terveket. Az éves terv tehát azt mutatja meg, hogy mennyire lesz nyereséges a vállalkozás.
A cash-flow terv viszont azt mutatja meg: mikor érkezik és mikor távozik a pénz a vállalkozásból. Ez rendkívül fontos különbség. Egy vállalkozás lehet papíron nyereséges, miközben átmenetileg nincs elegendő készpénze a működéshez. Például, ha a cég kiállít egy számlát, ahol a fizetési határidő 60 nap, a költségeket viszont azonnal ki kell fizetni.
Ha ezt nem tervezzük előre, könnyen likviditási problémák alakulhatnak ki.
A tanácsadói projektek során gyakran találkozom azzal a helyzettel, amikor a vállalkozás árbevétele folyamatosan növekszik, mégsem jelenik meg ez az eredményben.
Ennek több oka lehet.
Az egyik leggyakoribb probléma a KKV-k működésében, hogy a vállalkozás vezetője nem látja pontosan, milyen költségek milyen tevékenységekhez kapcsolódnak. A könyvelés természetesen tartalmazza a költségeket – bérköltség, anyagköltség, szolgáltatások, rezsi –, de ezek az adatok általában számviteli logika szerint vannak rendszerezve, nem pedig a vállalkozás működésének logikája szerint.
Ez a különbség nagyon fontos.
A könyvelés célja elsősorban a jogszabályi megfelelés és a beszámolók elkészítése, míg a vezető számára az a fontos, hogy megértse:
Ha a költségek nem kapcsolódnak egyértelműen a vállalkozás működéséhez, akkor ezekre a kérdésekre nehéz választ adni.
Hogyan jelenik meg ez a gyakorlatban?
Egy tipikus példát nézve:
egy szolgáltató cég havi költségei például így jelennek meg a könyvelésben:
Ezek az adatok azonban önmagukban nem mutatják meg például azt, hogy:
Így könnyen előfordulhat, hogy egy vállalkozás növeli az árbevételét, miközben egyes tevékenységek valójában veszteségesek.
Tipikus következmények
Ha a költségstruktúra nem átlátható, akkor a vállalkozás vezetése több problémával is szembesül:
1. A veszteséges projektek rejtve maradnak
Egy projekt első ránézésre nyereségesnek tűnhet, mert a bevétel meghaladja a közvetlen költségeket. Ha azonban a kapcsolódó bérköltségeket, adminisztratív terheket vagy marketingköltségeket is figyelembe vesszük, már egészen más képet kaphatunk.
2. A döntések érzések alapján születnek
Ha nincs pontos kép a költségekről, a vezetők gyakran megérzés alapján döntenek arról, hogy mely tevékenységeket érdemes fejleszteni. Ez rövid távon működhet, de hosszú távon kockázatos.
3. A növekedés nem hoz valódi profitot
Sok vállalkozás tapasztalja meg, hogy a növekvő árbevétel ellenére a profit stagnál vagy csökken. Ennek egyik oka gyakran az, hogy a növekedés olyan tevékenységekben történik, amelyek alacsony fedezetűek.
Az első lépés a költségek strukturált felosztása. A gyakorlatban ez általában három szintet jelent.
1. Közvetlen költségek
Ezek azok a költségek, amelyek egyértelműen egy adott projekthez vagy termékhez kapcsolódnak. Például alapanyag, alvállalkozói díj, projektben dolgozó szakember munkaideje. Ezek a költségek segítenek meghatározni az adott projekt vagy termék fedezetét.
2. Működési költségek
Ezek a vállalkozás működéséhez szükséges általános költségek, mint például a bérköltségek, iroda költségei, marketing, vagy az adminisztráció. Ezeket a költségeket általában arányosan kell elosztani az egyes tevékenységek között.
3. Fejlesztési és beruházási költségek
Ide tartoznak azok a kiadások, amelyek a vállalkozás jövőbeni növekedését szolgálják. Új eszközök beszerzése, szoftverek, képzési költségek, új piacok fejlesztése. Ezeket külön érdemes kezelni, mert nem feltétlenül jelennek meg azonnal az eredményben.
A költségstruktúra átláthatóságának egyik legjobb eszköze a költséghely-alapú gondolkodás. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás költségeit nemcsak számviteli kategóriák szerint, hanem működési egységek szerint is vizsgáljuk, akár üzletágak szerint, projektek szerint, vagy ügyféltípusok szerint. Így a vezető pontosabban láthatja, hogy hol keletkezik a profit, és hol szivárog el a pénz.
Ha a költségek megfelelően strukturáltak, akkor viszonylag egyszerűen kialakítható egy vezetői dashboard. Ebben megjelenhet:
Ez a „műszerfal” segít abban, hogy a vezető ne csak utólag lássa a pénzügyi eredményeket, hanem időben észlelje a problémákat.
Sok KKV esetében a vállalkozás működése projektek köré szerveződik. Ez különösen igaz a szolgáltató cégekre, tanácsadó vállalkozásokra, marketingügynökségekre, IT fejlesztő cégekre, építőipari vagy kivitelezési vállalkozásokra, vagy a mérnöki és tervező cégekre.
Ezekben a szervezetekben a bevételek jellemzően projektekhez kapcsolódnak: egy adott megbízás, fejlesztés vagy kivitelezési munka eredményeként keletkeznek. A pénzügyi elemzés azonban sok esetben nem projekt szinten történik, hanem kizárólag vállalati szinten. A könyvelés például megmutatja az összes bevételt és költséget, de nem feltétlenül derül ki belőle, hogy egy adott projekt mennyire volt nyereséges.
Ennek következtében a vezetők gyakran nem látják pontosan:
Ez hosszú távon torzíthatja a vállalkozás működését.
A projektek profitabilitásának átláthatatlansága több okból is kialakulhat. Az egyik leggyakoribb ok, hogy a projektek költségeit nem gyűjtik össze egy helyen. A bevétel ugyan projekthez kapcsolódik, de a költségek – például bérköltség, alvállalkozói díj vagy adminisztráció – általános költségként jelennek meg. Így a vállalkozás látja ugyan a projekt bevételét, de nem látja pontosan a hozzá kapcsolódó ráfordításokat.
Egy másik gyakori probléma, hogy a projektekben részt vevő munkatársak idejét nem mérik. Ha egy projekt több ember munkáját igényli, akkor nehéz megállapítani, hogy a bérköltségek milyen arányban kapcsolódnak az adott projekthez. Emellett sok esetben az úgynevezett rejtett költségek sem jelennek meg a projekt szintjén.
Ide tartozhat például:
Ezek a tevékenységek gyakran jelentős erőforrást igényelnek, mégsem jelennek meg a projekt pénzügyi értékelésében.
Ha a projektek valós profitabilitása nem látható, akkor több problémával is szembesülhet a vállalkozás.
1. A veszteséges projektek rejtve maradnak
Egy projekt első ránézésre nyereségesnek tűnhet, mert a bevétel magas. Ha azonban figyelembe vesszük az összes kapcsolódó költséget, kiderülhet, hogy a projekt valójában alig hozott profitot – vagy akár veszteséges is volt.
2. A vállalkozás rossz irányba növekszik
Ha a vezetés nem látja, mely projektek a legjövedelmezőbbek, akkor könnyen előfordulhat, hogy a cég olyan tevékenységek felé növekszik, amelyek alacsony profitabilitásúak. Ez hosszú távon a profitabilitás romlásához vezethet.
3. A kapacitás nem optimálisan kerül felhasználásra
Ha a projektek nyereségessége nem ismert, akkor nehéz eldönteni, hogy a vállalkozás mely ügyfelekre vagy tevékenységekre koncentráljon. Így előfordulhat, hogy a legértékesebb erőforrás – a munkatársak ideje – nem a legjövedelmezőbb projektekre fordítódik.
A megoldás általában egy projektalapú kontrolling rendszer kialakítása. Első lépése, hogy minden projekt esetében nyomon követjük a három legfontosabb pénzügyi tényezőt.
1. Projektbevétel
Ez az adott projektből származó teljes árbevétel. Fontos, hogy a bevétel egyértelműen az adott projekthez legyen rendelve.
2. Közvetlen költségek
Ide tartoznak azok a költségek, amelyek közvetlenül a projekthez kapcsolódnak, például az alvállalkozói díjak, anyagköltségek, projektben dolgozó munkatársak munkaideje. Ezek a költségek határozzák meg a projekt fedezetét.
3. Ráfordított munkaidő
A projektek valós profitabilitásának megértéséhez kulcsfontosságú a munkaidő követése. Ez nem feltétlenül jelent bonyolult rendszert. Már egy egyszerű időnyilvántartás is sokat segíthet abban, hogy láthatóvá váljon, mennyi erőforrást igényel egy projekt.
Ha a bevételek és a közvetlen költségek projektenként láthatóvá válnak, akkor könnyen kiszámítható az úgynevezett projektfedezet, amely megmutatja, hogy egy projekt mennyivel járul hozzá a vállalkozás működési költségeinek fedezéséhez és a profit termeléséhez. Ha egy vállalkozás több projektet futtat egyszerre, akkor a projektfedezet összehasonlítása segít azonosítani a legjövedelmezőbb ügyfeleket, a legjobb üzleti modelleket és a legnagyobb erőforrásigényű projekteket.
Ha a projektek pénzügyi teljesítménye átláthatóvá válik, az jelentősen javítja a vezetői döntések minőségét. A vezető pontosabban látja azt, hogy mely projektekre érdemes több kapacitást fordítani, mely ügyfelek a legértékesebbek, mely tevékenységek igényelnek árazási korrekciót.
Ez a fajta átláthatóság segít abban, hogy a vállalkozás ne csak növekedjen, hanem valóban profitábilisan növekedjen.
A KKV-k egyik leggyakoribb pénzügyi problémája, hogy bár a vállalkozás nyereségesnek tűnik a könyvelési adatok alapján, mégis rendszeresen likviditási nehézségek jelentkeznek. Ez elsőre ellentmondásosnak tűnhet. Ha egy cég profitot termel, miért okozhat gondot a működés finanszírozása? A válasz általában az, hogy a vállalkozás nem rendelkezik tudatos cash-flow tervezéssel.
A könyvelés és az éves pénzügyi kimutatások elsősorban azt mutatják meg, hogy a vállalkozás mennyire volt nyereséges egy adott időszakban. A cash-flow azonban egy másik kérdésre ad választ: mikor érkezik és mikor távozik ténylegesen a pénz a vállalkozásból. Ha ez az időzítés nincs előre megtervezve, könnyen kialakulhat olyan helyzet, amikor egy nyereséges cégnek sincs elegendő készpénze a működéshez.
A cash-flow problémák gyakran nem egyetlen nagy hibából adódnak, hanem több kisebb tényező együttes hatásából. Az egyik leggyakoribb ok a bevétel és a kiadások időzítésének eltérése. Például egy szolgáltató cég kiállít egy 10 millió forintos számlát egy projekt lezárásakor, de az ügyfél 60 napos fizetési határidővel fizet. Eközben a projekt során már kifizették a munkatársak bérét, az alvállalkozókat és a működési költségeket. Papíron a projekt nyereséges lehet, de a vállalkozásnak két hónapig finanszíroznia kell a működést saját forrásból.
Hasonló helyzet alakulhat ki akkor is, amikor:
Ilyenkor a pénz kiáramlása gyakran megelőzi a bevételek beérkezését. Ha ezek a folyamatok nincsenek előre tervezve, a vállalkozás könnyen likviditási nyomás alá kerülhet.
A cash-flow tervezés célja, hogy a vállalkozás vezetése előre lássa a pénzmozgásokat.
Egy jól felépített cash-flow terv megmutatja például:
Ez lehetővé teszi, hogy a vállalkozás időben reagáljon a pénzügyi kihívásokra, és ne utólag szembesüljön a problémával.
A gyakorlatban a legtöbb KKV számára már egy 3–6 hónapos cash-flow előrejelzés is jelentős segítséget nyújt.
Ez az időtáv elegendő ahhoz, hogy a vezető előre lássa a fontosabb pénzmozgásokat, például:
A nagyobb vállalkozások gyakran 12 hónapos előrejelzéssel dolgoznak, amelyet rendszeresen frissítenek.
Egy cash-flow terv elkészítéséhez nincs feltétlenül szükség bonyolult pénzügyi rendszerekre.
Egy egyszerű táblázat is elegendő lehet, amely havi bontásban tartalmazza:
Ha ezt a táblázatot hónapról hónapra frissítjük, a vállalkozás vezetője már előre látja, ha a pénzkészlet veszélyesen csökken.
A tudatos cash-flow tervezés több szempontból is segíti a vállalkozás működését. Először is csökkenti a pénzügyi bizonytalanságot. A vezető pontosabban látja, hogy milyen pénzügyi mozgástér áll rendelkezésre.
Másodszor lehetővé teszi a jobb finanszírozási döntéseket. Ha előre látható, hogy egy adott időszakban átmeneti likviditási hiány alakul ki, akkor időben lehet finanszírozási megoldást keresni.
Harmadszor segíti a növekedés tervezését. Egy vállalkozás sokkal magabiztosabban tud új projekteket vagy beruházásokat indítani, ha pontosan látja a pénzügyi hatásokat.
A cash-flow tervezés egyik kevésbé emlegetett, mégis fontos hatása a vezetői nyugalom. Amikor a vállalkozás vezetője pontosan látja a pénzügyi folyamatokat, a döntések sokkal tudatosabbá válnak. A működés kiszámíthatóbbá válik, és csökken annak a kockázata, hogy váratlan likviditási problémák alakuljanak ki. Ez különösen fontos a KKV-k esetében, ahol a tulajdonos gyakran egyszerre lát el több szerepet: vezető, értékesítő és stratégiai döntéshozó.
Egy átlátható cash-flow rendszer ebben a helyzetben valódi biztonsági hálót jelent a vállalkozás számára.
Három trend különösen fontos lesz a vállalkozások számára.
Az elmúlt évek gazdasági változásai miatt a vállalkozások számára egyre fontosabbá válik a likviditás kezelése. A finanszírozás drágább, a bankok óvatosabbak, és sok iparágban a fizetési határidők is hosszabbak lettek. Ebben a környezetben a vállalkozások számára kulcskérdés, hogy mennyi szabad pénz áll rendelkezésre a működés finanszírozására. A likviditás valójában azt jelenti, hogy a vállalkozás képes-e időben teljesíteni a pénzügyi kötelezettségeit.
Ide tartozik például:
Egy vállalkozás lehet nyereséges, mégis kerülhet likviditási problémába, ha a pénzmozgások időzítése nincs megfelelően kezelve. Éppen ezért a likviditás tudatos figyelése és tervezése a következő években a vállalkozás stabil működésének egyik alapfeltétele lesz.
A likviditás kezelésének első lépése az, hogy a vállalkozás vezetése rendszeresen figyeli a pénzmozgásokat. Ehhez néhány egyszerű, de hatékony eszköz is elegendő lehet.
A likviditás kezelésének legfontosabb eszköze a cash-flow előrejelzés. Ez egy olyan pénzügyi terv, amely megmutatja, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre jelenleg, milyen bevételek és kiadások várhatók a következő hónapokban. A legtöbb KKV számára már egy 3–6 hónapos cash-flow terv is jelentős segítséget nyújt.
Ez lehetővé teszi, hogy a vezető előre lássa például:
Ha egy ilyen helyzet előre látható, akkor a vállalkozás időben reagálhat – például finanszírozási megoldást kereshet vagy módosíthatja a fizetési feltételeket.
A likviditás egyik legnagyobb „láthatatlan pénznyelője” a kintlévőség. A kintlévőség azt jelenti, hogy a vállalkozás már teljesítette a munkát vagy leszállította a terméket, de az ellenértéket még nem kapta meg. Sok KKV esetében a kintlévőségek állománya a havi árbevétel jelentős részét is elérheti. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás pénze valójában az ügyfeleknél van, nem a saját bankszámláján.
1. Rövidebb fizetési határidők alkalmazása
Ha a piaci helyzet lehetővé teszi, érdemes 30 napos vagy annál rövidebb fizetési határidőket alkalmazni.
2. Részszámlázás nagyobb projektek esetén
Nagyobb projektek esetén célszerű több részszámlát alkalmazni, például:
Ez jelentősen javíthatja a cash-flow helyzetet.
3. Automatizált fizetési emlékeztetők
Sok vállalkozás egyszerűen azért jut késve a pénzéhez, mert nem küld időben emlékeztetőket.
Egy jól működő számlázási rendszer automatikusan küldhet:
4. Kintlévőség lista rendszeres áttekintése
Érdemes havonta áttekinteni a kintlévőségeket például három kategóriában:
Ez segít azonosítani a problémás fizetéseket.
Azoknál a vállalkozásoknál, ahol készlet is van – például kereskedelmi vagy gyártó cégeknél –, a likviditás jelentős része készletben állhat. Ha a készlet túl nagy, akkor a vállalkozás pénze hosszú ideig „áll” az árukban. Ez csökkenti a rendelkezésre álló likviditást.
Mi az a készletforgási sebesség?
A készletforgási sebesség azt mutatja meg, hogy egy adott időszakban hányszor cserélődik ki a készlet. Minél gyorsabban forog a készlet, annál hatékonyabban használja a vállalkozás a tőkéjét.
1. Készletszintek rendszeres felülvizsgálata
Érdemes rendszeresen áttekinteni, hogy mely termékekből halmozódik fel túl nagy készlet.
2. Lassabban forgó termékek azonosítása
A lassan mozgó termékek gyakran hosszú ideig lekötik a pénzt.
Ilyenkor érdemes:
3. Pontosabb beszerzési tervezés
Ha a beszerzés jobban igazodik az értékesítéshez, akkor csökkenthető a felesleges készlet.
A vállalkozás vezetője számára érdemes néhány kulcsfontosságú likviditási mutatót rendszeresen figyelni.
Ilyen például:
Ha ezek a mutatók rendszeresen megjelennek egy vezetői dashboardon, a vállalkozás vezetése sokkal gyorsabban tud reagálni a pénzügyi változásokra.
A likviditás kezelése nem csupán pénzügyi kérdés. Valójában a vállalkozás stabil működésének egyik alapfeltétele. Amikor a vállalkozás vezetője pontosan látja, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre, és milyen pénzmozgások várhatók a következő hónapokban, a döntések sokkal nyugodtabban és tudatosabban születnek. Ez különösen fontos a KKV-k esetében, ahol a pénzügyi mozgástér gyakran szűkebb, mint a nagyvállalatoknál.
A tudatos likviditáskezelés ezért nem csupán pénzügyi technika, hanem a stabil és kiszámítható vállalkozás egyik alapja.
A vállalkozások többsége hagyományosan éves pénzügyi tervvel dolgozik. Az év elején elkészül egy költségvetés, amely tartalmazza az árbevételi célokat, a költségeket és a várható eredményt. Ez a terv aztán gyakran változatlan marad az év végéig.
A mai gazdasági környezetben azonban ez a megközelítés egyre kevésbé működik. A piac gyorsabban változik, a költségek ingadoznak, az ügyfelek igényei átalakulnak. Egy egy évre előre készített terv könnyen elavulhat már néhány hónap után. Ezért egyre több vállalkozás alkalmaz úgynevezett dinamikus pénzügyi tervezést, amelynek egyik legfontosabb eszköze a rolling forecast.
A dinamikus pénzügyi tervezés lényege, hogy a pénzügyi terveket nem évente egyszer készítjük el, hanem rendszeresen frissítjük, a tényleges eredmények és a piaci változások alapján. Így a pénzügyi terv nem egy statikus dokumentum lesz, hanem egy folyamatosan frissülő vezetői eszköz.
Mi az a rolling forecast?
A rolling forecast egy folyamatos pénzügyi előrejelzés. Ahelyett, hogy a vállalkozás egy teljes évre készítene tervet, a pénzügyi előrejelzés rendszeresen frissül – például negyedévente vagy havonta.
Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás mindig előre lát egy meghatározott időszakot, általában 9–12 hónapot.
Például:
Így a pénzügyi terv folyamatosan alkalmazkodik a valósághoz.
Egy KKV esetében a dinamikus pénzügyi tervezés nem feltétlenül igényel bonyolult rendszereket.
Már egy egyszerű pénzügyi modell is elegendő lehet, amely tartalmazza:
Ezt a modellt érdemes negyedévente felülvizsgálni.
A folyamat általában három lépésből áll.
1. Az aktuális adatok áttekintése
Először megvizsgáljuk, hogy a vállalkozás tényleges eredményei hogyan viszonyulnak az eredeti tervhez.
Például:
Ez segít megérteni, hogy a vállalkozás a tervezett pályán halad-e.
2. Az eltérések elemzése
Ha eltérések vannak a terv és a valóság között, fontos megérteni az okokat.
Például:
Az eltérések elemzése segít abban, hogy a vezetés időben reagáljon.
3. Az előrejelzés frissítése
A harmadik lépés a pénzügyi terv frissítése. Ilyenkor a vállalkozás újraszámolja az év hátralévő részére vonatkozó várakozásokat. Ez lehetővé teszi, hogy a vezetés reális képet kapjon arról, hogyan alakulhat a vállalkozás pénzügyi teljesítménye.
A dinamikus pénzügyi tervezés egyik legfontosabb előnye, hogy lehetőséget ad a gyors korrekcióra. Ha például a kereslet csökken, a vállalkozás időben reagálhat:
Ha viszont a növekedés gyorsabb a vártnál, akkor a vállalkozás bátrabban dönthet:
A lényeg az, hogy a döntések naprakész pénzügyi információk alapján szülessenek.
A rolling forecast rendszer több szempontból is előnyös a vállalkozások számára. Először is javítja a pénzügyi tervezés pontosságát. Mivel a terv rendszeresen frissül, sokkal jobban tükrözi a valós piaci helyzetet. Másodszor segíti a gyorsabb döntéshozatalt. A vezetők nem egy elavult terv alapján dolgoznak, hanem mindig a legfrissebb információk állnak rendelkezésre. Harmadszor csökkenti a pénzügyi kockázatokat. Ha a vállalkozás időben észleli a kedvezőtlen trendeket, hamarabb tud reagálni.
A dinamikus pénzügyi tervezés egyik legfontosabb üzenete az, hogy a pénzügyi terv nem egyszeri adminisztratív feladat. Valójában egy folyamatos vezetői eszköz, amely segít eligazodni a vállalkozás működésében. Azok a cégek, amelyek rendszeresen elemzik és frissítik a pénzügyi terveiket, sokkal gyorsabban tudnak alkalmazkodni a változó környezethez. Ez a fajta rugalmasság pedig a következő években egyre fontosabb versenyelőnyt jelenthet a KKV-k számára.
A tudatos pénzügyi működés valójában nyugalmat ad
Sok vállalkozó azért kerüli a pénzügyi tervezést, mert bonyolultnak vagy időigényesnek gondolja. A tapasztalat azonban az, hogy egy jól működő pénzügyi rendszer valójában megkönnyíti a vezetői döntéseket.
Amikor a vezető pontosan látja a számokat, a döntések tudatosabbá és kiszámíthatóbbá válnak.
A tudatos pénzügyi tervezés nem luxus és nem adminisztratív feladat. 2026-ban a KKV-k számára versenyelőny. Azok a vállalkozások lesznek stabilabbak és növekedésre képesek, amelyek értik a saját számaikat, rendszerben látják a pénzügyi működésüket, és előre terveznek. A pénzügyi átláthatóság végső soron nem a számokról szól. Hanem arról, hogy a vállalkozás vezetője kiszámítható jövőt tud építeni a cégének.
Karson partner
Pénzügyi tanácsadás és tervezés
Interim pénzügyi vezetés
Fő szakterülete a vállalkozáson belüli pénzügyi folyamatok tervezése és kiépítése. Segít egy olyan, tiszta pénzügyi rendszer felállításában, amelynek köszönhetően a menedzsment és a tulajdonos átlátja és megérti a pénzügyi folyamatokat, sőt tervezni tudja az eredményeket.
A kis- és középvállalkozások májusi mumusa a pénzügyi beszámoló, amit – tetszik vagy sem –, május 31-ig be kell nyújtani. Pánik helyett itt a Karson kisokosa: lássuk, mire érdemes figyelnie egy növekedésben lévő cégnek.
Amikor évek óta fáradhatatlanul és kiszámíthatatlanul változik a gazdasági környezet, érdemes végiggondolni, mivel növelheted tovább a vállalkozásod biztonságát. Régi-új eszközök, megfontolandó és provokatív javaslatok is következnek.
Hiába lesz a vállalkozásod éves szinten sikeres pénzügyi szempontból, ha közben időnként fizetésképtelenné válik. Ha van egy jó cashflow-terved (és persze követed is a tényeket), ez a helyzet nem állhat elő. Ám a cashflow követése mindössze napi szinten segít rendet csinálni, hosszú távon inkább pénzügyi tervre van szükség. De tényleg kell mindkettő? Mi a különbség? Hogyan tudod ezeket együtt jól használni? Balázs Pannát, mikrovállalati pénzügyi tanácsadónkat kérdeztük.
Copyright © 2022 Carsongrey Üzletfejlesztő Kft., Minden jog fenntartva
A Karson Consulting weboldalán sütiket (cookie) használ, analitikai célokból, illetve a felhasználói élmény fokozására, melyet jelölőnégyzetek segítségével testre tudsz szabni. Elfogadással hozzájárulsz a sütik használatához.