Tényleg megoldás a KATA 40%-os adósáv ellen egy szlovákiai vállalkozás?

40%-os KATA-adósáv ellen szlovákiai vállalkozás? Nem jó ötlet. De azért Szlovákiában vállalkozni érdemes lehet.

Janok Júlia írása

2021-01-23
A KATA 40%-os extra adója sokakat gondolkodtatott el, hogy áttegye-e vállalkozása székhelyét Szlovákiába. Megjelent az ezt kiszolgáló kínálat is: kifejezetten adóoptimalizáló céllal irány Szlovákia, mondják egyesek. Elképedtünk, hogy a hirdetésekben mennyi téves információ szerepelt. Ezért megkértünk egy tapasztalt szakembert, Janok Júlia szlovákiai vállalkozási tanácsadót, aki első kézből tudja elmondani, mivel is jár valójában a cégalapítás Szlovákiában. Júlia azoknak a vállalkozásoknak segít elsősorban, amelyek valóban határon átnyúló tevékenységet folytatnak. Az ő véleményét kértük: érdemes-e Szlovákiában indítani vállalkozást, ha csak a KATA extra adóját szeretné valaki megkerülni? Spoiler alert: NEM. De más esetekben mégis érdemes. Erről is lesz szó a cikkben.

Janok Júlia vendégcikke

Hozzám is sok magyar katás vállalkozó fordul mostanában azzal a kéréssel, hogy segítsek megoldást találni a kialakult helyzetre. Ennek köszönhetően bőven van példám arra, hogy a vállalkozás áthelyezése Szlovákiába milyen esetben működhet és milyen esetben nem.
Szlovák korlátolt felelősségű társaságot azoknak a vállalkozóknak érdemes létrehozniuk, akiknek olyan az üzleti modelljük, hogy piachódítás céljából terjeszkednének Szlovákiában. Magyar vállalkozást sikeresen ki lehet terjeszteni Szlovákiába – ehhez nemcsak a kedvező feltételek adottak, hanem azok a szakemberek is, akik szükség esetén magyarul tudnak a vállalkozó segítségére lenni. Akit részletesen érdekelnek ennek feltételei, azok a Vállalkozás Szlovákiában oldalon olvashatják további cikkeimet

Az azonban nem igaz, hogy a KATA megváltozott adózása alól kibúvó lehetne a Szlovákiába áthelyezett vállalkozás.

Honnan ered „vidd a katádat Szlovákiába” ötlet?

Magyarországon 2021-től megváltozotta katás vállalkozások adózása, és ez sokaknak fejtörést okozott. A katások közül sokan olyan megoldásokat keresnek, amelyek végső soron alacsonyabb adóterhekhez vezethetnének.

Se nem egyszerű, se nem bonyolult: hogyan lehet vállalkozást indítani Szlovákiában?

Egy magyarországi katás vállalkozó általában vagy szlovák egyéni vállalkozásban vagy szlovák korlátolt felelősségű társaságban gondolkodik. A betéti társaság és a közkereseti társaság Szlovákiában nem elterjedt vállalkozási forma. Részvénytársaságban meg egy katásnak nem érdemes gondolkodnia.

Egyéni vállalkozás indítása

Ehhez szükséges egy Szlovák Köztársaság területén található lakcím, egy friss (3 hónapnál nem régebbi) erkölcsi bizonyítvány és annak hiteles szlovák fordítása.
Amennyiben olyan tevékenységet végez a vállalkozó, amelyhez bizonyos végzettséget szükséges felmutatni, a magyar oklevelet honosítani kell a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumával.
Az említett dokumentumokkal meglátogatja a leendő vállalkozó bármelyik szlovákiai járási hivatal vállalkozásengedélyezési részlegét. Ott bejelenti szándékát, hogy egyéni vállalkozást kíván működtetni Szlovákiában.
A bejelentést elektronikus úton is meg lehet tenni. A legegyszerűbb egy olyan személyt meghatalmazni, aki rendelkezik elektronikus aláírással felruházott személyi igazolvánnyal, és tudja, hogyan kell a központi ügyfélkapu segítségével benyújtani az ilyen jellegű szándéknyilatkozatokat.

Korlátolt felelősségű társaság alapítása

Szlovákiában nem csak ügyvédek végezhetnek cégalapítást. Mégis ajánlott ezt a feladatot inkább ügyvédre vagy közjegyzőre bízni. A folyamat nem egyszerű.
Kell hozzá egy cím, azaz egy írásos beleegyezés az adott cím tulajdonosától, hogy engedélyezi a létrehozandó cég székhelyének elhelyezését a tulajdonában lévő ingatlanban.
Hasonlóképpen, mint az egyéni vállalkozás indításánál, az ügyvezetőknek ki kell váltaniuk egy friss (3 hónapnál nem régebbi) erkölcsi bizonyítványt, és annak hiteles szlovák nyelvű fordítását.
Első lépésben vállalkozási engedélyt szükséges igényelni a Vállalkozás Engedélyezési Hivatalnál azokra a tevékenységekre, amelyeket a leendő cég fog végezni. Majd csak ezután következik a cégbírósági bejegyzés. Mindkettőt lehet egy kérvénnyel intézni a Vállalkozás Engedélyezési Hivatal központi ügyfélkapuján keresztül, elektronikus úton.

További bejegyeztetések

Mindkét esetben azt is lehet kérvényezni a Vállalkozás Engedélyezési Hivatalnál, hogy továbbítsa az adatokat az adóhatóság felé. Ezután kaphatja meg a vállalkozás az adószámot.
Hozzáadottérték-adó („szlovák áfa”) regisztrációt csak egy külön folyamatban lehet intézni közvetlenül az adóhatóságnál. A munkavállalók adójának levonásával és az adóhatóság felé történő befizetéssel kapcsolatban egy újabb regisztrációra van szüksége a vállalkozásnak.
Az egyéni vállalkozók azt is kérvényezhetik a vállalkozás bejelentésével párhuzamosan, hogy továbbítsák az adataikat az egészségbiztosító felé, és ott is megtörténjen a rendszerbe való regisztrálásuk.

Hol fog adózni? Nézzük az adóilletőséget.

Egy Magyarországon élő természetes személynek az adózási illetősége nagy valószínűséggel Magyarországon van. Csak abban az esetben lenne az adózási illetősége Szlovákiában, ha ott is élne. Vagy legalább az ideje nagyobb részét ott is töltené.
A természetes személyek adózási illetőségét a két ország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény határozza meg az elhatárolási feltételek alapján.
A korlátolt felelősségű társaságnál sem elég az, hogy a cégbíróságon szlovák címmel van bejegyeztetve a cég. A cégek adózási illetőségét az alapján határozzák meg, hogy hol van a cég vezetése, honnan irányítják.

Miért is fontos az adóilletőség?

Az adóilletőség azt jelenti, hogy az adózó (egyéni vállalkozó vagy társaság) melyik országban korlátlan adófizető. Ebben az országban fizeti az adót az egész világból származó jövedelme után.
Az összes többi országban csupán korlátolt adófizetési kötelessége van. Ez annyit jelent, hogy egy adott országban csupán az abban az országban megszerzett jövedelme után fizet adót.

Alapítsak vagy ne Szlovákiában, ha Magyarországon vállalkozom? Nem lehet általánosítani.

Térjünk vissza a katás vállalkozóhoz: mik a lehetőségei? Elsősorban a tevékenységet kell vizsgáljuk. Ebből a szempontból valójában mindegy, hogy egyéni vállalkozásban vagy korlátolt felelősségű társaságban gondolkodunk.
Korábbi tapasztalataim alapján ezekre a csoportokra osztottam a vállalkozásokat:

  1. Üzleti egységben működtetett vállalkozás – nem jó ötlet

    Ilyen például a fodrász, a kozmetikus, a kis bolt, a javítóműhely és a hozzájuk hasonló olyan vállalkozások, amelyek működési helyhez vannak kötve. Elképzelhetetlen, hogy egy budapesti szalonban tevékenykedő fodrász szlovák vállalkozási engedéllyel működjön.
    Hasonlóképpen szlovák korlátolt felelősségű társaság sem működtethetne Budapesten kozmetikai szolgáltatást vagy akár egy kisboltot, javítóműhelyt. Ha valaki mégis ilyen konstrukciót szeretne létrehozni, számoljon azzal, hogy két falba is ütközik.
    Az egyik az említett adózási illetőség, hiszen a vállalkozást nem a szlovák címről irányítanák, működtetnék. A másik az, hogy ha mégis lenne valamilyen ügyvezetés Szlovákiában, és csak a kisbolt, vagy a műhely lenne Magyarország területén, a szlovák cégnek akkor is állandó telephelye keletkezne Magyarországon. Innentől pedig az állandó telephely Magyarországon fizetné a társasági adót és a munkavállalók béréből levont személyi jövedelemadót.

  2. Freelancerek (szabadúszók) és egyéni tanácsadók

    Gondoljuk, hogy könnyebb helyzetben vannak a szabadúszók, akik nincsenek üzleti helyhez kötve? Nézzük csak, hogyan működne egy üzletkötő, egy biztosítási ügynök, tanár, tanácsadó, coach stb. tevékenysége szlovák vállalkozásként.
    A szlovák egyéni vállalkozás indításához a vállalkozónak nagy valószínűséggel fel kéne mutatnia megfelelő szakirányú végzettséget. Mint említettem, ehhez honosítani kéne a diplomáját, érettségi bizonyítványát vagy egyéb végzettségét igazoló okiratot.
    Elvileg a korlátolt felelősségű társaság vállalkozási engedélyének kérvényezésénél is ugyanezeket a végzettséget igazoló dokumentumokat kell felmutatni.
    De még ha olyan tevékenységet is végez a vállalkozó, amelyhez nem kell végzettséget felmutatni, akkor is marad még néhány buktató.
    A szabadúszóként tevékenykedőknél azt is szükséges nézni, hogy ki a megrendelő. A tanárnál, coachnál, tanácsadónál, biztosítási ügynöknél egyértelműen ki lehet deríteni, hogy az ügyfelei a lakóhelye szerinti városban vannak-e, vagy legalábbis nagyrészt annak környékén, de legalábbis Magyarország területén.
    A szlovák vállalkozás égisze alatt végzett tevékenység ezért mindenképp határon átnyúló szolgáltatás lenne. Ennek az a vonzata, hogy Magyarországon állandó telephelye keletkezne a szlovák vállalkozásnak.
    Ezen túlmenően magyar közösségi adószámért kellene folyamodnia a szlovák vállalkozásnak. Mivel az említett vállalkozók nagyrészt magánszemélyeknek nyújtják a szolgáltatásukat, így nincs kire átruházni a hozzáadottérték-adó fizetési kötelezettséget.
    Az állandó telephely keletkezése és a magyar hozzáadottérték-adó fizetői státusz megszerzése egyformán vonatkozik a korlátolt felelősségű társaságra és az egyéni vállalkozóra is.

  3. Azok, akik egyébként is külföldre számláznak

    Ilyenek lehetnek a tolmácsok, fordítók, IT-szakemberek, üzletkötők stb. Ismét az a fő kérdés, hogy kinek (cégnek vagy magánszemélynek) és melyik országba (EU-n belül vagy harmadik országba) nyújtják a szolgáltatásaikat. 
    Azt is hihetnénk, hogy ezeknél a tevékenységeknél mindegy, hogy a vállalkozó helyileg hol dolgozik a laptopján, illetve honnan telefonál. Ám mégsem mindegy! 
    Valójában ugyanaz vonatkozik a vállalkozás működtetésére, mint a freelancerekre és az egyéni tanácsadókra. Sőt, van itt még egy szempont, ami döntő lehet – a társadalombiztosítás.

Társadalombiztosítás

Ha Szlovákiában egyéni vállalkozást indít egy vállalkozó, az engedélyezés egyik feltétele a szlovák lakcím. Nyilatkozni kell tehát arról, hogy a vállalkozó „Szlovákiában él”. Így akkor melyik ország társadalombiztosítása vonatkozik rá?
Szlovákiában külön rendszer az egészségbiztosítás és külön a szociális biztosítás. Jelenleg még egyik rendszer sincs összekapcsolva az adórendszerrel, és mint tudjuk, természetes személy társadalombiztosítás alá csak egy országban tartozhat.

Melyik országban legyen?

Ha továbbra is Magyarországot választja az egyéni vállalkozó, akkor cáfolja azt, amit a vállalkozási engedély kiváltásakor kinyilatkoztatott. Ha Szlovákiát választja, meggondolandó, hogy hol fogja igénybe venni az orvosi ellátást, esetleg más típusú biztosítási ellátást (táppénz, nyugdíjrendszer, rokkantsági ellátás, munkanélküli segély), ha netán ilyen helyzetbe kerülne.
A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetőjénél nem szükséges, hogy honorárium alapján végezze az ügyvezetői tevékenységet. Itt esetleg mondhatnánk, hogy továbbra is tartozhat Magyarországon társadalombiztosítás alá. De ezzel nyilvánvalóvá válik, hogy nem Szlovákiában végzi a tevékenységet, hanem Magyarországról. Azaz újra fennáll annak az esete, hogy állandó telephelye keletkezne a szlovák cégnek Magyarországon.

Hozzáadottértékadó-fizetői státusz a szlovák vállalkozásnál

Említettem már fentebb, hogy egy újonnan létrejött szlovák vállalkozás (akár egyéni vállalkozó, akár korlátolt felelősségű vállalkozás) nem válik azonnal hozzáadottérték-adó fizetővé. Amennyiben az utolsó egymást követő 12 hónapban (vagy rövidebb idő alatt) a forgalom eléri a 49.790 eurót, akkor köteles a vállalkozás hozzáadottérték-adó fizetővé regisztrálni Szlovákiában.
Ha nem érte el ezt a forgalmat, akkor önként is kérvényezheti a hozzáadottértékadó-fizetői státuszt, de ezt meg is kell indokolnia. A szlovák adóhatóság ilyenkor átvilágítja a vállalkozást, és sok esetben el is utasítja a szlovák közösségi adószám megadását.
Amennyiben azt látná az adóhatóság, hogy a vállalkozás csak papíron működik Szlovákiában, de a valóságban Magyarországról végzi a tevékenységet, biztosan elutasító válasz jönne a DPH- (hozzáadottérték-adó vagy szlovák áfa) regisztrációs kérvényre.
Szlovákiában olyan hozzáadottérték-adó státusz is van, amelynél a vállalkozás továbbra sem válik hozzáadottérték-adó fizetővé. Csupán határon átnyúló szolgáltatásokat nyújthat, illetve befogadhat. Ebben az esetben a befogadott szolgáltatás után a szlovák adóhatóság felé szükséges megfizetni a 20% DPH-t, és a vállalkozásnak nincs joga azt visszaigényelni.

A határon átívelő tevékenység ÁFA/DPH vonzata

A szlovák egyéni vállalkozók választhatnak egy rendkívül előnyös személyijövedelemadó-fizetésre vonatkozó adózási formát, amit mi egyszerűen csak átalányköltségű adózásnak nevezünk.
Ennek az a feltétele, hogy az egyéni vállalkozó ne legyen DPH-fizető. Ha viszont külföldre számlázna (akár Magyarországra, akár más EU-tagállamba), hozzáadottértékadó-alannyá kéne válnia. Tehát már nem érvényesítheti ezt a kedvező jövedelemadó-formát.

„Árulkodó paragrafus” a szlovák jövedelemadó-törvényben

Van a szlovák jövedelemadó-törvényben egy paragrafus, amit egyszerűen csak „árulkodó rendelkezésnek” nevezünk. Amennyiben egy szlovák vállalkozás külföldi személlyel köt szerződést, ezt a tényt be kell jelentenie a szlovák adóhatóságnak.
Hogy jobban érthető legyen, egy üzletkötő példáján fogom leírni a folyamatot. Az üzletkötő – akár egyéni vállalkozóként, akár korlátolt felelősségű társaságként – szerződést köt egy külföldi céggel vagy egyéni vállalkozóval (akár magyar, cseh, osztrák, német vagy más illetőségűvel), hogy képviselni fogja őt Szlovákia területén. A vállalkozó katás, eddig is Magyarország területén látta el az üzletkötői tevékenységet. Ezt folytatná, csak éppen szlovák vállalkozás (EV vagy KFT) formájában. Mégis jelentenie kell az adóhatóság felé a külföldi vállalkozással kötött szerződést. Nem biztos, hogy a képviselt cég örülne annak, hogy az üzletkötője miatt keletkezik Szlovákiában is egy állandó telephelye.
Ugyanez vonatkozhat akár menedzseri tevékenységre is.

Mikor érdemes mégis szlovák vállalkozásban gondolkodni?

Szlovák korlátolt felelősségű társaságot azoknak a vállalkozóknak érdemes létrehozniuk, akiknek olyan az üzleti modelljük, hogy piachódítás céljából terjeszkednének Szlovákiába. És erre nem csupán egy cégbíróság által bejegyzett szlovák cég lehet a legmegfelelőbb megoldás. Első lépésnek megfelel egy kirendeltség, fióktelep, vagy képviselet. Ezeket a szlovák előírások szervezeti egységnek nevezik.

Szlovák egyéni vállalkozást indítani meg csak abban az esetben érdemes, ha a vállalkozó ténylegesen kiköltözik Szlovákiába.

Szlovák székhellyel rendelkező vállalkozással nem érdemes Magyarországon végezni a tevékenységet. Viszont magyar vállalkozást sikeresen ki lehet terjeszteni Szlovákiába.

Piachódítás érdekében, vagy a magyar vállalkozás szabad kapacitásának kihasználása céljából érdemes lehet kiterjeszteni a magyar vállalkozást Szlovákiába. Ilyen esetben azt szükséges vizsgálni, hogy a tevékenységnek hol a teljesítési helye. Az adószám megszerzésében, további adminisztratív (regisztrációs) kötelezettségek teljesítésében, az adóbevallások benyújtásában és általában a vállalkozás szabályszerű működtetésében tud segítséget nyújtani Janok Júlia könyvelő, vállalkozási tanácsadó.

 

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Borítókép: Pixabay

A cikk szerzője:

Janok Júlia

Szlovákiai vállalkozások szakértője
Tanácsadóként magyar vállalkozókat segít szlovák cégeikkel és a magyar cégek szlovák állandó telephelyeivel és szervezeti egységeivel kapcsolatos adózási, regisztrációs és más hivatalos ügyeikben a lehető legjobb utak megtalálásában, a törvényes és szabályos keretek betartásában.

Hasonló tartalmak

Kata változások 2021-től - új szabályok

Kata és az igazságos adózás

KATA-mizéria és a véleményünk róla. Ha a nano-mikrovállalkozók sorába tartozol, ez a cikk szinte biztosan fontos neked. De akkor is, ha a beszállítóid között vannak nanók és mikrók.

TOVÁBB OLVASOM