Merre tovább, könyvelők?

A könyvelők is vállalkozást vezetnek. Az ő vállalkozásaik talán még több kihívással néznek szembe, mint mások. A jövő azonban már itt van. Gyakorló könyvelő szerzőnk megmutatja.

Benedek Csaba írása

blank
2021-02-28
A könyvelők is vállalkozók, akik a szakmájuk fejlődése miatt ugyanúgy kihívásokkal néznek szembe, mint bármely másik vállalkozás. A válság azonban berobbantotta a digitalizációt, ami a könyvelői szakmát talán még nagyobb nyomás alá helyezte a jövőt illetően, mint a többi szakma képviselőjét. Ezért felkértük Benedek Csabát, az Adószabászat Kft. tulajdonosát és a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnökét, hogy írja le, szerinte hogyan változik majd a könyvelők világa. Mert ez az ügyfeleknek sem mindegy.

Merre tovább, könyvelők?

Tavaly szinte minden vállalkozó találkozott már az Online Számla rendszerrel, és idén január 4-étől kötelező adatot küldeni a NAV-hoz minden olyan számláról, módosító, érvénytelenítő számláról, amelyre az áfatörvény számlázási szabályai vonatkoznak. A rendszer bevezetése és a rendszerben rejlő lehetőségek felpörgették a könyvelés hazai digitalizációját is. Szerintem a változások jelentősége ahhoz hasonlítható, mint amikor a könyvnyomtatás felváltotta a kézzel írt kódexeket. A NAV meghirdetett módon áfabevallás-tervezet elkészítésére készül, és vannak, akik már egy könyvelők nélküli új világot vizionálnak. Az alábbiakban megpróbálom felvázolni, hogy én hogyan képzelem ezt a jövőt.

Nem célom tudományos megalapozottságú jövőkép összeállítása, mint ahogyan varázsgömböm sincs. Pár éve van ugyanakkor némi rálátásom a hazai szakmára és a külföldi (különösen a brit) szakirodalmat is volt szerencsém olvasgatni, ahol bizonyos szempontból jóval előttünk járnak a digitalizációban. Ezekre az ismereteimre támaszkodva gondolom, amiket gondolok.

A kormányzati szándékoktól függetlenül a könyvelői adatrögzítő munkát csökkentő vagy kiváltó megoldások jó pár éve léteznek már hazánkban, de az online számla (és a pandémia) nélkül aligha robbantak volna be ennyire rövid idő alatt.

Voltak szkennelést és OCR-t igénylő megoldások, van, ahol a számlázásra épül a rendszer, és olyan is, ahol a banktól indul a folyamat. Attól függően, hogy milyen iparágban, melyik ügyfél cégnél mi az érzékeny terület (vagy mi határozza meg az időráfordítás mennyiségét), lehet egy megoldás az egyik vagy másik ügyfélnél hatékonyabb, vagy kevésbé hatékony.

Az egészet az online számla pörgette fel, ami alapvetően a kormányzat áfabevételeinek a növelését célozza az áfarés (az elméletileg beszedhető és a ténylegesen beszedett áfa közti különbség) csökkentésén keresztül. Sok százmilliárdos tételekről beszélünk, amikor azt mondjuk, hogy az áfarés a 2010-es 22%-ról 2019-re 6,6%-ra csökkent (aminek persze csak az egyik eleme volt az online számlarendszer az EKÁER, az online pénztárgép stb. mellett). A korábbi, például szkennelős megoldásokkal szemben (ahol gyakran fordulhattak elő felismerési hibák) itt elvileg biztosított lesz, hogy a beküldött számla tartalmilag pontos, azaz normál esetben ha visszakapunk a NAV-tól egy nekünk kiállított számlát, akkor nálunk is garantáltan az jelenik meg, ami a NAV-nál.

Egyelőre azonban sajnos inkább többletmunkát jelent az online számlarendszer, mint kevesebbet: teszteljük a rendszert, tanuljuk az újdonságokat és keressük, hogy hogyan tudnánk minél többet profitálni belőle.

A jövővel kapcsolatos legradikálisabb elképzelést, „az önálló könyvelés végét” Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (az alábbiakban MKOE) alelnöke fogalmazta meg pl. a Napi.hu 2020. október 29-i számában megjelent cikkben. Eszerint 

„a NAV-nak nem érdeke, hogy kiszolgálja a cégeket adatokkal, hanem arra törekszik, hogy elvegye tőlük a könyvelést, főleg a kkv-k esetében. Vagyis lehetővé teszi a bizonylatok gyűjtését, az önkéntes könyvelést, ugyanakkor a hatóságnál fogják majd meghatározni – a jóval egyszerűbb szja-bevallásoknál már elterjedt szisztéma szerint –, hogy mekkora legyen az áfafizetési kötelezettség, megbecsülik, hogy mennyi a tao vagy épp a kiva mértéke, ezután pedig nem lesz szükségszerű könyvelni.”

Természetesen bizonyos cégméret fölött ez nem igazán lenne járható, de a KATA vagy a KIVA mintájára a kicsiknél elvileg létrehozható egy sajátos magyar rendszer. Ami azt illeti, láttunk már olyat, hogy komplett szakmákat egyik napról a másikra lehetetlenített el a kormány – lásd azokat a könyvvizsgálókat, akik takarékszövetkezetek, önkormányzatok vagy kisebb cégek részére szolgáltattak. Abban a tekintetben sem lehetnek illúzióink, hogy a NAV-nak ne lenne könnyebb dolga laikus vállalkozókkal tárgyalni, mint hozzáértő könyvelőkkel. 

Az azonban nem kétséges, hogy mindenféleképpen a könyvelő szakma és a könyvelés gyökeres átalakulása közepén vagyunk. A rendszerek ki fogják nőni a gyerekbetegségeiket, és ha majd tényleg megbízhatóan hozni fogják, amiket ígérnek, akkor – tetszik, nem tetszik – pár éven belül „nagyon más világ” lesz itt, mint volt eddig.

Könyvelőként és egy könyvelőiroda tulajdonosaként persze alapvetően a saját szakmánknak szurkolok, sőt MKOE alelnökként ez vállalt feladatom is, de azzal szerintem mindenkinek lehetnek gondjai, amikor 2020-ban egy elektronikusan számlázó webáruház 4000 számláját kinyomtatva adták oda a könyvelőnek, aki azt utána manuálisan berögzítette (a példa egyébként valós és ha másért nem, akkor minimum környezetvédelmi okokból ennek fájnia kéne).

Eszközoldalról átrendeződések várhatók a szoftverek világában, ld. számlázás, könyvelő programok és köztes szoftverek. Le fog tisztulni, hogy melyik szoftver támogatja jobban a hatékonyságot a folyamat egészét tekintve. Lehet, hogy lesz (valamilyen területen) legügyesebb könyvelőprogram, de jó eséllyel inkább az lesz a nyerő, amelyikhez könnyen kapcsolhatók az „okos megoldások”. Valahogy úgy lehet ezt talán elképzelni, mint a TV-okosítókat: ha nem akarom lecserélni a régi, még nem okos „lapos tévémet”, akkor tehetek elé valamilyen okos kütyüt, így vagy majdnem ugyanolyan szolgáltatásokat fogok kapni, vagy néha akár jobbakat is.

Ami a technológiát illeti, sok minden a felhő köré épül: mindegy, hogy hol van az ügyfél és hol a tanácsadó, valós időben látják ugyanazokat az adatokat. A papír teljesen eltűnhet, amit a hazai könyvelők egy részének nem lesz könnyű megszokni.

A valós időben megosztott adatokra épülnek a különböző riportok, listák, termékek és szolgáltatások. Mindez természetesen azt igényli, hogy a könyvelő és az ügyfél is képes legyen használni ezeket az eszközöket, ami a jelenleginél magasabb szintű informatikai ismereteket feltételez. Egyrészt egyre kevésbé tud könyvelő iroda stabil és színvonalas informatikai háttér (pl. informatikus) nélkül működni, másrészt tetszik-nem tetszik, nekünk is tanulnunk kell! A mostanában pályát elhagyó könyvelők jelentős része azt hangsúlyozza, hogy ő könyvelő és nem hajlandó átképezni magát informatikussá.

A legfontosabb: ahogyan a manuális munka időráfordítása lecsökken, meg fog szűnni az a világ, amikor a könyvelési díj nagy részében az adatrögzítést fizették meg. Nagy-Britanniában ez már alapvetően lejátszódott, azzal a különbséggel, hogy ott korábban jellemzően időelszámolásos alapon fizették meg a könyvelőket, és kivételnek számított a nálunk elterjedt fix díj. Ahogy az időigény csökkent, azzal lineárisan csökkent a könyvelési díj is, és nagy bajban volt az, aki nem tudott elég gyorsan modellt váltani.

A nálunk elterjedt fix díjas rendszerben jó esetben ez nem kell, hogy automatikusan a könyvelési díjak csökkenéséhez vezessen, de mindenféleképpen nyomás alá helyezi azokat, felvetve azt a kérdést, hogy milyen értéket ad a könyvelő az ügyfelének. Az optimista verzió szerint az, hogy lecsökken az adatrögzítéshez szükséges idő, a másik oldalról időt szabadít fel az ügyfelekkel vagy ügyfeleknek végzett egyéb munkákhoz. 

Ehhez edukálni kell az ügyfeleket is, legalábbis egy részüket biztosan. Nem akarok negatív példákkal dobálózni, de nem is volt olyan nagyon régen, amikor az volt a jó könyvelő legfőbb ismérve, hogy nem kellett nála adót fizetni, mert ügyesen segített „elköltségelni” a bevételeket, eltüntetni a nyereséget (aminek egyenes folyománya volt azután, hogy sok éve sikeresen működő cégek érik ma a tényleges értékük töredékét, ha „elég ügyes” volt a könyvelőjük).

Amin a NAV bármilyen törekvése sem tud majd kifogni, az a vezetői számvitel, a klasszikus költséghelyre-költségviselőre történő könyvelés, a munkaszámos gyűjtőzés, a kontrolling stb., mivel azt semmilyen áfatervezet nem fogja pótolni.

Ebből következően át fognak értékelődni az ügyfelek is. Amelyik cégeknél összetettebbek a problémák, ott ezek a kiegészítő feladatok adják magukat, de lesznek, akiknél nagyon nehéz lesz kitalálni ezt az értékteremtést (pláne folyamatosan). Ismerős lehet az analógia, amikor egy Trabantba próbál valaki Ferrari motort gyömöszölni. Ahol nem igazán sikerül kitalálni ezt az új hozzáadott értéket, vagy másért nem valósul meg ez az együttműködés (pl. informatikai hiányosságok vagy az ügyvezető habitusa miatt), ott várhatóan esni fognak a díjak is, azaz várhatóan minimum kettészakad a vevőkör: lesz egy értékesebb szegmens, ahol szükség és igény is van az informatikával támogatott komolyabb együttműködésre és számviteli munkára, illetve lesznek a többiek.

Abból a szempontból még jókor is jöhet a változás, hogy már most is problematikus a munkaerőkérdés, a mi szakmánkban is. Hagyományosan a könyveléshez kellett valamilyen habituskészlet. Nem szeretném ezt itt sztereotípiákkal körülírni, de nehezen vitatható, hogy ha például valaki nem volt elég pontos, vagy rosszul bírta a monotonitást, az nem igazán volt erre a pályára való. Ezeknek a tulajdonságoknak jelentős része „kezd kimenni a divatból”, azaz az eddigi gyakorlat szerinti könyvelésre egyre nehezebb fiatal munkaerőt találni. Ehhez képest az új felállás jó eséllyel vonzóbb lehet a fiataloknak.

Kalocsai Zsolt szokta mondani, hogy az ő cége egyre inkább informatikai céggé válik, mint ahogy másokra ez is vár, és jó eséllyel a holnap sikeres felállásban nem csak a munkatársaink, de az ügyfélkörünk is más lesz, mint ma.

 

A jelenlegi helyzetben 3 alapvető forgatókönyv lehetséges egy könyvelő számára:

  1. Tanul, modellt vált és jövőállóvá teszi a cégét.
  2. Kiszáll.
  3. Homokba dugja a fejét, vállalva annak minden ódiumát.

Ha könyvelőként csatlakoznál a Könyvelő Survivor Facebook csoportunkhoz, amelyik a járvány nyomán kialakult gazdasági nehézségek-, és a digitalizáció jelentette kihívások kezelésében segíthet Neked, akkor ide kattints


Ezek a változások már itt vannak, és akkor is megtörténnek velünk, ha a homokba dugjuk a fejünket. Mindenkinek a saját döntése, hogy melyik irányba indul. Az MKOE-ban február végén indul egy úgynevezett DIGIKLUB, ami az 1. verzióban próbálja minél hatékonyabban támogatni az arra vállalkozókat.

Borítókép: Pexels.com

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: email

A cikk szerzője:

Benedek Csaba

Benedek Csaba

ügyvezető, Adószabászat Kft.
MKOE alelnök
Saját vállalkozásukat irányító KKV tulajdonosoknak segít abban, hogy minél hatékonyabban érjék el üzleti és személyes céljaikat. Elkötelezetten vallja, hogy a jó könyvelő a vállalkozó legértékesebb tanácsadó partnere, ezen dolgozik saját cégében és a Könyvelők Országos Egyesületében egyaránt. Ebben a saját könyvelői és adótanácsadói szakmáján kívül aktívan támaszkodik pénzügyi és egyéb szakmai partnereire több üzleti klub tagjaként is.

Hasonló tartalmak

TANULJ ÉS FEJLŐDJ VELÜNK!

Ha érdekelnek legújabb cikkeink, eseményeink és workshopjaink, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre és értesülj első kézből!