Mit kell összekészítened a könyvelődnek, és miért jó, ha így csinálod?
Ha a könyvelő boldog, a vállalkozás is boldog? Könnyen lehet. Apróságok, amivel igazán boldoggá teheted a könyvelődet (és neked is meg fogja érni).
Benedek Csaba írása
Tavaly szinte minden vállalkozó találkozott már az Online Számla rendszerrel, és idén január 4-étől kötelező adatot küldeni a NAV-hoz minden olyan számláról, módosító, érvénytelenítő számláról, amelyre az áfatörvény számlázási szabályai vonatkoznak. A rendszer bevezetése és a rendszerben rejlő lehetőségek felpörgették a könyvelés hazai digitalizációját is. Szerintem a változások jelentősége ahhoz hasonlítható, mint amikor a könyvnyomtatás felváltotta a kézzel írt kódexeket. A NAV meghirdetett módon áfabevallás-tervezet elkészítésére készül, és vannak, akik már egy könyvelők nélküli új világot vizionálnak. Az alábbiakban megpróbálom felvázolni, hogy én hogyan képzelem ezt a jövőt.
Nem célom tudományos megalapozottságú jövőkép összeállítása, mint ahogyan varázsgömböm sincs. Pár éve van ugyanakkor némi rálátásom a hazai szakmára és a külföldi (különösen a brit) szakirodalmat is volt szerencsém olvasgatni, ahol bizonyos szempontból jóval előttünk járnak a digitalizációban. Ezekre az ismereteimre támaszkodva gondolom, amiket gondolok.
Voltak szkennelést és OCR-t igénylő megoldások, van, ahol a számlázásra épül a rendszer, és olyan is, ahol a banktól indul a folyamat. Attól függően, hogy milyen iparágban, melyik ügyfél cégnél mi az érzékeny terület (vagy mi határozza meg az időráfordítás mennyiségét), lehet egy megoldás az egyik vagy másik ügyfélnél hatékonyabb, vagy kevésbé hatékony.
Az egészet az online számla pörgette fel, ami alapvetően a kormányzat áfabevételeinek a növelését célozza az áfarés (az elméletileg beszedhető és a ténylegesen beszedett áfa közti különbség) csökkentésén keresztül. Sok százmilliárdos tételekről beszélünk, amikor azt mondjuk, hogy az áfarés a 2010-es 22%-ról 2019-re 6,6%-ra csökkent (aminek persze csak az egyik eleme volt az online számlarendszer az EKÁER, az online pénztárgép stb. mellett). A korábbi, például szkennelős megoldásokkal szemben (ahol gyakran fordulhattak elő felismerési hibák) itt elvileg biztosított lesz, hogy a beküldött számla tartalmilag pontos, azaz normál esetben ha visszakapunk a NAV-tól egy nekünk kiállított számlát, akkor nálunk is garantáltan az jelenik meg, ami a NAV-nál.
Egyelőre azonban sajnos inkább többletmunkát jelent az online számlarendszer, mint kevesebbet: teszteljük a rendszert, tanuljuk az újdonságokat és keressük, hogy hogyan tudnánk minél többet profitálni belőle.
A jövővel kapcsolatos legradikálisabb elképzelést, „az önálló könyvelés végét” Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (az alábbiakban MKOE) alelnöke fogalmazta meg pl. a Napi.hu 2020. október 29-i számában megjelent cikkben. Eszerint
Természetesen bizonyos cégméret fölött ez nem igazán lenne járható, de a KATA vagy a KIVA mintájára a kicsiknél elvileg létrehozható egy sajátos magyar rendszer. Ami azt illeti, láttunk már olyat, hogy komplett szakmákat egyik napról a másikra lehetetlenített el a kormány – lásd azokat a könyvvizsgálókat, akik takarékszövetkezetek, önkormányzatok vagy kisebb cégek részére szolgáltattak. Abban a tekintetben sem lehetnek illúzióink, hogy a NAV-nak ne lenne könnyebb dolga laikus vállalkozókkal tárgyalni, mint hozzáértő könyvelőkkel.
Az azonban nem kétséges, hogy mindenféleképpen a könyvelő szakma és a könyvelés gyökeres átalakulása közepén vagyunk. A rendszerek ki fogják nőni a gyerekbetegségeiket, és ha majd tényleg megbízhatóan hozni fogják, amiket ígérnek, akkor – tetszik, nem tetszik – pár éven belül „nagyon más világ” lesz itt, mint volt eddig.
Eszközoldalról átrendeződések várhatók a szoftverek világában, ld. számlázás, könyvelő programok és köztes szoftverek. Le fog tisztulni, hogy melyik szoftver támogatja jobban a hatékonyságot a folyamat egészét tekintve. Lehet, hogy lesz (valamilyen területen) legügyesebb könyvelőprogram, de jó eséllyel inkább az lesz a nyerő, amelyikhez könnyen kapcsolhatók az „okos megoldások”. Valahogy úgy lehet ezt talán elképzelni, mint a TV-okosítókat: ha nem akarom lecserélni a régi, még nem okos „lapos tévémet”, akkor tehetek elé valamilyen okos kütyüt, így vagy majdnem ugyanolyan szolgáltatásokat fogok kapni, vagy néha akár jobbakat is.
A valós időben megosztott adatokra épülnek a különböző riportok, listák, termékek és szolgáltatások. Mindez természetesen azt igényli, hogy a könyvelő és az ügyfél is képes legyen használni ezeket az eszközöket, ami a jelenleginél magasabb szintű informatikai ismereteket feltételez. Egyrészt egyre kevésbé tud könyvelő iroda stabil és színvonalas informatikai háttér (pl. informatikus) nélkül működni, másrészt tetszik-nem tetszik, nekünk is tanulnunk kell! A mostanában pályát elhagyó könyvelők jelentős része azt hangsúlyozza, hogy ő könyvelő és nem hajlandó átképezni magát informatikussá.
A nálunk elterjedt fix díjas rendszerben jó esetben ez nem kell, hogy automatikusan a könyvelési díjak csökkenéséhez vezessen, de mindenféleképpen nyomás alá helyezi azokat, felvetve azt a kérdést, hogy milyen értéket ad a könyvelő az ügyfelének. Az optimista verzió szerint az, hogy lecsökken az adatrögzítéshez szükséges idő, a másik oldalról időt szabadít fel az ügyfelekkel vagy ügyfeleknek végzett egyéb munkákhoz.
Ehhez edukálni kell az ügyfeleket is, legalábbis egy részüket biztosan. Nem akarok negatív példákkal dobálózni, de nem is volt olyan nagyon régen, amikor az volt a jó könyvelő legfőbb ismérve, hogy nem kellett nála adót fizetni, mert ügyesen segített „elköltségelni” a bevételeket, eltüntetni a nyereséget (aminek egyenes folyománya volt azután, hogy sok éve sikeresen működő cégek érik ma a tényleges értékük töredékét, ha „elég ügyes” volt a könyvelőjük).
Ebből következően át fognak értékelődni az ügyfelek is. Amelyik cégeknél összetettebbek a problémák, ott ezek a kiegészítő feladatok adják magukat, de lesznek, akiknél nagyon nehéz lesz kitalálni ezt az értékteremtést (pláne folyamatosan). Ismerős lehet az analógia, amikor egy Trabantba próbál valaki Ferrari motort gyömöszölni. Ahol nem igazán sikerül kitalálni ezt az új hozzáadott értéket, vagy másért nem valósul meg ez az együttműködés (pl. informatikai hiányosságok vagy az ügyvezető habitusa miatt), ott várhatóan esni fognak a díjak is, azaz várhatóan minimum kettészakad a vevőkör: lesz egy értékesebb szegmens, ahol szükség és igény is van az informatikával támogatott komolyabb együttműködésre és számviteli munkára, illetve lesznek a többiek.
Abból a szempontból még jókor is jöhet a változás, hogy már most is problematikus a munkaerőkérdés, a mi szakmánkban is. Hagyományosan a könyveléshez kellett valamilyen habituskészlet. Nem szeretném ezt itt sztereotípiákkal körülírni, de nehezen vitatható, hogy ha például valaki nem volt elég pontos, vagy rosszul bírta a monotonitást, az nem igazán volt erre a pályára való. Ezeknek a tulajdonságoknak jelentős része „kezd kimenni a divatból”, azaz az eddigi gyakorlat szerinti könyvelésre egyre nehezebb fiatal munkaerőt találni. Ehhez képest az új felállás jó eséllyel vonzóbb lehet a fiataloknak.
Kalocsai Zsolt szokta mondani, hogy az ő cége egyre inkább informatikai céggé válik, mint ahogy másokra ez is vár, és jó eséllyel a holnap sikeres felállásban nem csak a munkatársaink, de az ügyfélkörünk is más lesz, mint ma.
Ha könyvelőként csatlakoznál a Könyvelő Survivor Facebook csoportunkhoz, amelyik a járvány nyomán kialakult gazdasági nehézségek-, és a digitalizáció jelentette kihívások kezelésében segíthet Neked, akkor ide kattints
Ezek a változások már itt vannak, és akkor is megtörténnek velünk, ha a homokba dugjuk a fejünket. Mindenkinek a saját döntése, hogy melyik irányba indul. Az MKOE-ban február végén indul egy úgynevezett DIGIKLUB, ami az 1. verzióban próbálja minél hatékonyabban támogatni az arra vállalkozókat.
Borítókép: Pexels.com
A cikk szerzője:
Ha a könyvelő boldog, a vállalkozás is boldog? Könnyen lehet. Apróságok, amivel igazán boldoggá teheted a könyvelődet (és neked is meg fogja érni).
Copyright © 2022 Carsongrey Üzletfejlesztő Kft., Minden jog fenntartva
A Karson Consulting weboldalán sütiket (cookie) használ, analitikai célokból, illetve a felhasználói élmény fokozására, melyet jelölőnégyzetek segítségével testre tudsz szabni. Elfogadással hozzájárulsz a sütik használatához.
4 thoughts on “Merre tovább, könyvelők?”
Kedves Csaba! – előttünk heverő napi probléma az a témakör, amibe érzékenyen belenyúltál. Remekül összefoglaltad a jelen és a jövő problematikáját, megérintve a közelmúltat is. Nagyon sok dologban egyet értek veled! Az írásod mindez mellett elgondolkodtató, gondolkodásra késztető azoknál az embereknél, akik a saját jövőjüket a saját kezükben szeretnék tartani és nem sodródni az eseményekkel. Ez utóbbiak -szerintem- előbb-utóbb pálya elhagyók lesznek, mint ahogy említetted is: “könyvelő vagyok-e, vagy informatikus?”. Álláspontom szerint a kitartóak megmaradnak könyvelőnek, de ezek a könyvelők már olyan kiművelt emberfők lesznek, akik az informatikát eszközként használják a könyvelés klasszikus alkalmazásához. A kapcsolat-rendszereket is a digitalizmus fogja életben tartani, és akik nem hajlandóak felismerni és követni a fejlődést, lemaradnak. Nagyon lemaradnak. Úgy járnak, mint a csónakos a Duna közepén: ha leáll az evezéssel, akkor nem egy helyben marad, hanem az akarata ellenére visszacsúszik. A pandémia mellett a költségvetési igény is gerjesztette a digitalizálás iránti igényt, ugyanis tudott dolog a szakmában, hogy 11-12 számjegyű költségvetési hiányok keletkeztek az informatikai hiányosságok miatt. Azt látom, hogy van még, lesz még tenni valónk bőven. Sajnálom, hogy én már ahhoz állok közel, hogy átadjam a stafétabotot. Gratulálok az írásodhoz!
Bálint József volt kormánytisztviselő – adószakértő
Kedves Józsi barátom! Köszönöm az elismerő szavakat, Tőled különösen jól esik! Nagyon jó a csónakos példád, annál inkább értékelem, mert fiatalabb koromban versenyszerűen kajakoztam. Nagyon sok könyvelő kolléga áll most komoly dilemma előtt: lecserélni a meglévőt (ld. könyvelőprogram), vagy simán megtartani, esetleg felokosítani? Haladni a változásokkal, vagy lassítani és megvárni, hogy kitisztuljanak dolgok? A történelemben egész országok ugrottak át korszakokat, de ha túl sokáig vár valaki, akkor esetleg behozhatatlan hátrányba kerül. Miközben a hagyományos könyvelésre egyre nehezebb fiatalokat találni, az új, digitalizált munka lehet, hogy sokkal szexibb a számukra. (Kalocsai Zsolt barátom mondta, hogy ők már nem könyvelőket keresnek, hanem business analyst-eket, ami azért sok könyvelőirodában még elég furcsán hangzana, valljuk be!) Akad bőven tennivalónk, ne kapkodd ez azt a stafétaátadást 🙂
Benedek Csaba, Adószabászat
Pingback: Mi változik meg a vállalkozásodban a válság miatt? - Karson Consulting
Pingback: Adótanácsadás, könyvelés, pénzügyek, kontrolling: hogyan ne vessz el benne? - Karson Consulting