Hogy megválaszolhassam a kérdést, betekintést kell nyújtanom a csapatunk életébe, a Pokapi háttértörténetébe.
A Pokapi mögött egy háromfős csapat áll: a meseíró, aki főállásban magyartanár egy Marosvásárhely melletti gimnáziumban, az illusztrátor, aki egy székelyudvarhelyi animációs stúdióban dolgozik, és jómagam, aki egy nemzetközi cég kolozsvári kirendeltségénél dolgozom IT-projektmenedzserként.
A kis csapatunkat a sokszínűség és a rugalmasság jellemzi. Más-más szakmai háttérrel, szakértelemmel és látásmóddal dolgozunk a személyre szabott mesekönyveken Erdély különböző városaiból. A cég elindítása után természetessé vált, hogy havonta egyszer személyes találkozásra is sor kerül majd. Emellett a rendszeres kommunikációt a technológia segítségével oldottuk meg: videókonferencia, egyéb szükséges beütemezett videóbeszélgetések, vagy pedig csoportos üzenetek a heti tennivalók egyeztetésére. Ebből a megközelítésből az új helyzet, ami otthoni munkára késztette a dolgozókat, nekünk már ismert volt. Jó viszonyt ápoltunk a módszerrel.
A termékeink fizikai termékek ugyan, de az előállításuk, a szerkesztésük, a rendszerezésük a digitális térben történik. Ez érvényes az értékesítésre is, ami nem a megszokott módon történik. Könyveink egyedi példányok, ezért kizárólag megrendelésre készülnek, nincs mód őket könyvesboltban megvásárolni. Ehelyett online felületen tekinthetők meg, lapozhatók is akár. Itt szabhatók személyre a megrendelő által, végül a termék megrendelése is itt történik.
Úgy érzem, ilyen szempontból szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ezt az irányvonalat választottuk. A könyvesboltok bezárása nem befolyásolta a munkánkat és a bevételünket.
