Ennyi. Az ég óvjon, ha a probléma és megoldás kifejtése rossz. Az összes többiben még lehet kicsit bukdácsolni, de ha ott botlasz, akkor ennyi volt.
A pitch deck technikailag egy 10-15 lapos pdf, felül kép, alul szöveg (képenként 1-5 mondat, betartva Guy Kawasaki nagyszerű 10/20/30-as szabályát). A maga teljességében elmeséli a sztorit, méghozzá pontosan azzal a logikával, ahogy a befektető agya össze van rakva. Kábé így:
Van egy erős célunk (missziónk), és egy csapatunk, amivel el is tudjuk érni. Miért? Mert felfedeztünk egy hatalmas problémát és sikerrel meg is oldottuk annak a terméknek a segítségével, amihez csodálatos technológiát (vagy üzleti modellt) hoztunk létre. Ismerjük a piacot és képesek vagyunk eladni a termékünket, mert a fogyasztóink versenyelőnyünk miatt minket választanak a versenytársak helyett. Tudjuk, milyen részletes mérföldköveket kell elérnünk. Tehát ha Ön ezt finanszírozza, akkor nagyszerű befektetést választ.
Ha már bent vagy az ajtón
Amikor már ott vagy a befektetőnél, lehetsz vagány, színes – de csak ha közben okos is vagy. Őrült emberek őrült dolgokat csinálnak… és te nem feltétlenül ezt akarod sugallni.
Csak hogy klasszikusokat idézzünk:
„Légy önmagad. Kivéve, ha te lehetsz Batman. Mert akkor jobb, ha Batman vagy.”
Itthon a legtöbb pitch úgynevezett pitch-versenyeken hangzik el. Megtörténhet egy 1-3 perces pitch akár egy konferencia előterében vagy egy liftben is, ha éppen ott jön szembe a kedvenc befektetőd. Ideális esetben azonban a pitch a befektető irodájában van, ahol senki nem méri az idődet (és nem kapcsolja le a mikrofont), senki nem jön oda és zavar bele a társalgásba, azaz a befektető minden figyelme a tiéd. Egy darabig. Mi most arra koncentrálunk, hogy ezt a figyelmet a legjobban tudd hasznosítani abban a 20-60 percben, amit kaptál.
Ülsz, állsz, feksz…
Legtöbben megtanulunk állva előadni (a jó öreg magazinlapos gyakorlattal, meg persze gerinc laza, tekintet pásztáz, ilyesmik). De mi van akkor, ha esélyed sincs arra, hogy állva add elő a pitch-edet, mert milyen lenne két ember előtt egy kistárgyalóban felpattanni, amikor még a pitch deck is csak a laptop képernyőjén látszik?
Nyugavér, csigalom. Az egyik, hogy gyakorolj ülve is beszélni. A másik, hogy gyakorold magát az ülést. Tudjuk, hülyén hangzik, de erre az egyik ügyfelünk mutatott rá, aki nagyon magas, és ezért elég viccesen szokott ülni az átlagos székeken, amolyan lazacsávós pózban. Tessék tükör előtt üldögélni. Tanuld meg, hogyan ne bújj az asztal mögé, hogyan kerüld el a zavart babrálást az előtted lévő tárgyakkal, hogyan fordulj cca 45°-os szögbe azzal, akihez beszélsz.
A másik, hogy vigyél kinyomtatva is vizuális anyagot. A technika nem foghat ki rajtad. Ha nézegethetnek és lapozgathatnak, akkor még az ideges fészkelődést is kevésbé veszik észre.
Csökkentsd az adásidőt
Van az angolban egy jó kifejezés: fight for air time, azaz az adásidőért vívott harc. Sokan úgy érzik, hogy az üzenetük (legyen az a szavak szintjén vagy éppen metaszinten) akkor megy át, ha minél többet beszélnek, ezért pedig még arra is készek, hogy másokat ne hagyjanak szóhoz jutni. Érdemes azonban figyelembe venni három dolgot:
- Meddig bírja az, akihez beszélsz? Az átlagos befektetőnek nincs ideje, fáradt és enyhén figyelemzavaros, azaz legkésőbb a 7. percnél elkezdi elveszíteni a fonalat, a 19. percnél pedig végleg kikapcsol (nem véletlen, hogy a TED-videók is 6-19 percesek).
- Mi van, ha nem arról beszélsz, ami őket érdekli? A befektető szerencsére kíváncsi, érdeklődő fajta, de te nem tudhatod előre, pontosan mi fogja érdekelni. Villantsd fel a témákat, készülj fel a lehetséges kérdésekre, és aztán hagyj időt, hogy ők alakítsák ki a beszélgetés szerkezetét.
- Mi van, ha nekik is van egójuk? Hm, ez felettébb valószínű. Tehát ha másért nem, azért érdemes bevonni a társalgásba a befektetőt, mert egyszer majd szeretnél vele dolgozni, és ha már most egó-harc lesz a beszélgetésből, az komoly gond. Ismerkedni jöttél, nem eladni. Ezt egy percre se téveszd szem elől.
Ideális esetben a teljes időnek alig több mint a felében beszélsz te. Figyeld meg magad más beszélgetésekben és légy őszinte: mennyi a jellemző adásidőd?
Pinty és ponty
Egy régi mese szerint a hal és madár szerelme soha nem teljesedhet be, lévén képtelenek egymás közegében élni. Ezt vedd figyelembe. Amikor a technológiádról, piacodról, szakmádról beszélsz, fogalmazz olyan egyszerűen, mintha egy 9 éves gyerekhez beszélnél. Nem azért, mert a befektető retardált, hanem mert máshoz ért, mint te (és hidd el, ő is tudna úgy beszélni a szakmájáról, hogy te se érts egy kukkot se… néha meg is próbálja ezt a trükköt, például a term sheetben). És még ha ért is ahhoz, amihez te, akkor is szeretné tudni, hogy
képes vagy tömegeket megszólítani a termékeddel, és nem csak néhány hozzád hasonló szakbarbár a célpiacod.
Ha tehát visszakérdez, ne kezdj el egóból lőni, hanem magyarázd el türelmesen, amit kell. Lehet, hogy tényleg nem érti, lehet, hogy tesztel. Sosem tudhatod.
Egy képzésünkön az egyik résztvevő figyelmét szerettük volna erre ráirányítani, mire megkaptuk, hogy „azok a projektek, amikkel ti szoktatok találkozni, biztosan csak low-tech projektek.” Hát, nem. De 3-400 high-tech projekt után is tudunk érthetően fogalmazni. Mi lesz vele, ha ő már egy után se tud?
A nem-sales-mantra
Rendszeres, hogy sales-pitcheket mond az egyszeri projektgazda a befektető előtt is. Miért? Mert ezt tanulta. Mert minden reklám egy-egy sales-pitch a maga módján, és tele van reklámokkal a fejünk. Mert eladni tudunk, adni kevésbé. Tehát most mantrázd:
a befektető nem a vásárlód, hanem a leendő üzlettársad.
Írd le, nagy papírra, nagy betűkkel. És utána így beszélj hozzá.
És egy gondolat a frontvonalról
Végül néhány mondat, amit azon pőrén idézünk egy befektetési alap egykori igazgatójától, egy nagyszerű és félelmetesen intelligens embertől, akivel időnként kávézunk.
„Befektetőként a legbutább embernek érzem magam. Ha jó napom van, talán a 10%-át is megértem annak, amit mondanak nekem. Gondold el: csupa tehetséges, lelkes ember, akik a szakmájuk magaslatait próbálják nekem elmagyarázni. Újítások tömkelege. Egy pitchversenyen napi 100 pitch is lehet akár. Szerinted elvárható, hogy értsem? Francokat. Átlapozom, meghallgatom, és próbálom legalább azt felfogni, hogy az iparág és az összegek beleférnek-e az én profilomba…”
Hát, ebből érdemes levonni a tanulságokat.
