Ha pereskedni nem akarsz…

Feszült gazdasági helyzetben több a jogvita is. Számos olyan helyzetet látunk ügyfeleinknél, ahol mostanában nő a feszültség. Talán te is kerültél már ilyen helyzetbe. Valaki másolni kezdte a designt, a beszállítód elfogadhatatlan munkát adott át, esetleg nem is teljesít, a megrendelőd hibás teljesítésre hivatkozva nem akar fizetni… ezer helyzet van, ahol felmerül valamelyik félben: perelni kellene. Sőt: van aki ezt fenyegetésnek használja. „Ha nem csinálod így-vagy-úgy, beperellek!”

Sok esetben hiába van igazad, a per valóban hosszadalmas, költséges, beláthatatlan. Ilyenkor érdemes megfontolni, nem lehet-e peren kívül, sőt: per helyett megegyezni. A legjobb az lenne persze, ha ez a megegyezés már nem is hagyna helyet több vitának, ha olyan lenne, mint egy bírói döntés… Jó hír: vannak olyan szakemberek, akik ebben segítenek. Igen, végigvezetnek egy olyan tárgyalási folyamaton, aminek a végén jogilag rendezett, kötelező érvényű megállapodás születik. Mutatunk egy ilyen szakembert: dr. Fori Hajnal, ügyvéd és mediátor írása következik.

Ügyvéd és mediátor vagyok, feladataimhoz tartozik figyelni a jogszabályi változásokat. Úgy látom, hogy nem csak egyszerű jogszabályváltozások, de szemléletváltoztatási folyamat is elkezdődött a jogalkotás és jogszolgáltatás területén. A cél – többek között – a peres eljárások számának csökkentése.
E cél megvalósításának egyik – igen vitatható – formája, hogy a 2018. január 1. napját követően bíróságokhoz benyújtott keresetlevelek befogadását megnehezítették. Drasztikusan megugrott az alaki kifogások alapján történő elutasítások száma is. Szerencsére emellett barátságosabb módszer is van: a jogviták peren kívüli rendezését is megkönnyítették.

A jogviták peren kívüli rendezésére vannak régi és újabb módszerek, költségesek és költségkímélők, kevésbé ismertek és alig ismertek a jogkeresők számára.
Most a mediációt, azaz közvetítést mint peren kívüli vitarendezési módot mutatom meg nektek jogi szemszögből, az új polgári perrendtartás alapul vételével. Lehet, hogy kicsit száraz lesz, de biztosan hasznos.

Jogvitára alkalmas helyzet egy gazdasági társaság életében nap mint nap kialakulhat – legyen szó kisvállalkozásról vagy multiról. Minden vezető – teljesen jogosan – a cég ügyvédjét hívja fel első körben. Az ügyvédek felvázolják a jogi helyzetet és lehetőségeket, a folyamatot az első lépéstől az utolsóig: felszólító levelek, fizetési meghagyás kibocsátása, keresetlevél benyújtása, bizonyítási eljárás tanúkkal, okiratokkal és szakértőkkel, ítélethirdetés, végrehajtás. Két aspektust általában nem tudunk ügyvédként megjósolni (és itt nem a pernyertességre gondolok):

• a költséget és
• az időtényezőt.

Fontos kérdések egy cég vezetője számára? Naná. Van, ami lehet rövidebb, gazdaságosabb és előremutatóbb, mint egy per? Úgy tűnik, a mediáció az esetek többségében ilyen. Erről , mint peren kívüli vitarendezési lehetőségéről minden gazdasági társaság vezetőjének tudnia kell, amennyiben egyik prioritása a társaság optimális idő-, energia- és pénzgazdálkodása. Most jön az igazán száraz és böngészős rész. Azaz a lényeg.

Napjainkban az alábbi közvetítői vagy mediációs lehetőségekről beszélhetünk:

I. Egyezségi megállapodások az igazságszolgáltatáson kívül, melyek végrehajthatóvá tehetők:

1. Permegelőző vagy perelhárító közvetítői eljárás;
2. Konfliktusfeloldó eljárások munkajogi területen, tulajdonostársak között felmerült ügyletekben;
3. Egyéb polgári jogi egyezségek

I.1. Mediáció peresítés előtt, avagy: mikor érdemes üzleti mediátort keresni?

Olyan vitás helyzetben – akár cégen belül alkalmazottakkal, tulajdonostársakkal, ügyfelekkel, partnerekkel -, amit házon belül, négyszemközt nem vagy nehezen tud megoldani, az esetleges peresítés lehetősége is felmerült már.

Előnyök, költségkímélő megoldások igazságszolgáltatáson kívüli közvetítés esetén:

• nem kell a pertárgyérték 6%-kát illetékként kifizetni (példaként: tízmillió forint esetében hatszázezer forint);
• nem szükséges szakértőt bevonni – de a vita tárgyától függően lehetséges;
• lezárható a folyamat akár néhány hét leforgása alatt kézzelfogható eredménnyel;
• „házon belül” marad a kérdéses ügy megoldása, azaz a konkurencia kisebb valószínűséggel szerez vitás ügyeiről tudomást;
• brandjét erősíti egy cég annak kommunikálásával, hogy peren kívül tudja vitás kérdéseit kezelni.

Költségként a közvetítő tiszteletdíjával, illetve a megállapodás végrehajthatóvá tételének költségével szükséges számolni.

I.2. A mediációs eljárás során létrejött megállapodás végrehajthatóvá tételének vagy ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyító erejű okiratba foglalásának módjairól

Statisztikák mutatják, hogy a közvetítés eredményeként létrejött megállapodásokat a felek magasabb, mint 80%-ban tartják be önkéntesen, mivel az egy konszenzus eredményeként jött létre, míg a bíróság ítéleteinek önkéntes betartási aránya alig 60%. Ennek ellenére, a közvetítői eljárással szemben felhozott egyik kifogás a megállapodás végrehajthatóságának hiánya, illetve vélt hiánya.

A mediáció eredményeként létrejött megállapodást – a felek döntése alapján – több módon lehet végrehajthatóvá tenni, illetve ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyító erejű okiratba lehet foglaltani:

I.2.1. A Pp. 167. § szakasza szerinti közvetítői eljáráshoz kapcsolódó egyezségi kísérletre idézés

Amennyiben a felek közösen kérik a bíróságtól a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás egyezségként történő jóváhagyását, a bíróság az egyezségi kísérlet elnevezésű eljárás határnapját a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belüli időpontra tűzi ki. Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező. Az eljárás illetéke az Itv. 42. § (1.) bek. c.) pontja alapján a pertárgyérték 1%-ka, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15.000 forint. Szintén közös kérelem esetén az eljárás bármely, hatáskörrel rendelkező bíróság előtt lefolytatható.
A bíróság által jóváhagyott jogerős egyezség joghatása megegyezik az ítélet joghatásával, azaz „res iudicata”-nak minősülnek, és mint olyan, végrehajtható a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján.

I.2.2. A megállapodás közjegyzői okiratba foglalása

A közvetítői eljárás során keletkezett megállapodás közjegyzői okiratba foglalható, mely így közokirattá válik.

Amennyiben valamelyik kötelezett nem teljesít, és az okirat tartalmazza a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást, illetve további, a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti ismérveket, az okiratot szerkesztő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közokiratba foglalt megállapodást.
Nemteljesítés esetén a perindítás nélkül, úgynevezett nemperes eljárás keretében záradékolt okirat közvetlenül az illetékes bírósági végrehajtóhoz kerül a szükséges intézkedések megtétele érdekében. A közjegyzői okirat így alkalmas arra, hogy a feleket szerződésszerű magatartásra kényszerítse a megállapodásukban foglalt rendelkezések közvetlen végrehajtásával. A közokirattal egy későbbi per kockázatát is kizárhatják a felek, ezzel pedig időt és pénzt takaríthatnak meg.
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek.

A fenti két esetben a végrehajtási eljárásra, annak költségeire bővebben nem térek ki, tekintettel arra, hogy az megegyezik a peres eljárások során keletkezett ítéletek végrehajtásának költségeivel.

Azt viszont fontosnak tartom megjegyezni, hogy az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról alapján úgy a bírósági egyezségbe, mint a közjegyzői okiratba foglalt követelés – Dánia kivételével – az Európai Unió területén közvetlenül végrehajtható.

I.2.3. A megállapodás ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalása

Az új ügyvédi törvény 20. § (2) bekezdése alapján a közvetítőként eljáró ügyvédek a közvetítés eredményeként létrejött egyezséget okiratba foglalhatják, és elláthatják a kapcsolódó eljárásban a jogi képviseletet. Az idézett törvényi szakasz és a közvetítői tevékenységről szóló törvény 35. § (3) bekezdés között van ugyanakkor némi ellentmondás, melyet a Magyar Ügyvédi Kamara jelzésemre továbbít a jogalkotó felé, ugyanakkor tény, hogy akár a mediátorként eljáró ügyvéd, akár másik ügyvéd a megállapodást okiratba foglalhatja és ellenjegyezheti. Az ügyvédek tiszteletdíja a felek közti megállapodás tárgyát képezi.

II. Egyezségkötés az igazságszolgáltatáson belül, közvetítés a perfelvételt lezáró és az érdemi tárgyalási szakaszban

A polgári perrendtartás 238. §-a alapján: „A bíróság a per bármely szakaszában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezzék.”

Vonatkozik ez a perfelvételi szakaszt lezáró végzést követő időpontra, valamint az eljárás teljes időszakára, beleértve a másodfokú eljárás során létrejövő egyezséget is. Peres eljárás során kötött egyezség kiterjedhet a perben felmerült összes kérdésre, de köthetnek a felek csak bizonyos részkérdésekben egyezséget.

Ha a felek hajlanak az egyezségre, kérniük kell az eljárás szünetelését. Amennyiben négy hónap (2018. január 1. előtt kezdődött eljárások esetén hat hónap) eredménytelenül telik el, a pert a bíróság megszünteti. Amennyiben egy közvetítői eljárásban létrejön a megállapodás, úgy azt a bíróság egyezségként jóváhagyja. Ebben az esetben figyelni kell például a perköltség viselésének szabályozására a megállapodásban . Annak függvényében, hogy a per melyik szakaszában történt a szünetelés és az egyezség létrejötte, 90-70-50%-os illetékkedvezmény illeti a feleket.

Jogorvoslati lehetőségek, valamint végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti per a bíróság által jóváhagyott egyezségek, valamint a végrehajthatóvá tett egyezségek esetében.

Az egyezséget jóváhagyó végzés megfellebbezhető , de a fellebbezésnek az egyezségben foglaltak végrehajtására nincsen halasztó hatálya. Amennyiben valamelyik félnek olyan tény vagy bizonyíték jut az egyezségkötést követően tudomására, melyről az egyezségkötés időpontjában nem tudott, a bíróság által jóváhagyott egyezség ellen perújításnak van helye . Az új polgári perrendtartás már a felülvizsgálati eljárást sem zárja ki az egyezséget jóváhagyó végzés ellen, amennyiben az a felülvizsgálat általános szabályainak megfelel. Amennyiben a végrehajthatóvá tett egyezség megkötését követően olyan tény következett be, amely miatt az egyik fél nem tud teljesíteni, és szerződésszegés miatt végrehajtási eljárás indul a nem teljesítő féllel szemben, végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti per indítható.

III. Peresítés megállapodást követően, és a megállapodásban foglaltak be nem tartásának szankciója

Amennyiben a felek a közvetítői eljárásba létrejött megállapodást nem foglaltatják bíróság jóváhagyott egyezségbe, bármelyik fél dönthet akként, hogy mégis peresíti a megállapodásban tárgyalt igényét. Ilyen esetben viszont, a Pp. 86. § (3) bekezdése alapján, a bírósághoz forduló fél, azaz felperes köteles – pernyertességre való tekintet nélkül – fizetni az alperes perköltségét.
Amennyiben a végrehajthatóvá nem tett megállapodásban foglaltakat egyik fél nem tartja be, azaz nem teljesít, a másik fél peresítheti igényét. Ekkor az általános szabályok szerint fizetik a perköltséget.

IV. Miért válhat bumeránggá a „pereljen be, ha látni akarja a pénzét”-hozzáállás?

A mediáció nem bírósági eljárás, ahol az alperesnek saját aktív közreműködéséhez komoly érdeke fűződik.

Eredményesen mediálni csak két, a megoldásra nyitott fél között lehetséges. Ez nem jelenti azt, hogy a közvetítésre megjelent felek nem feldúltak, sérelmeik felületesek lennének. Ugyanakkor az üzleti élet a rációra és nem az érzelmekre épít.
2018. január 1. napjával polgári jogi ügyekben a peresítés megnehezedett ugyan, de nem vált lehetetlenné.

Ügyvédként és mediátorként a hozzám forduló ügyfélnek az egyezséget ajánlom első körben, de tudom, hogy a másik térfélen nem mindenki győzhető meg az egyezség előnyeiről.

Komoly vezetői hendikepnek tartom, ha egy cégvezető – a jelen írásban is fellelhető alapismeretekkel felvértezve – inkább az alperesi pozíciót választja, és abban a tudatban dől hátra az első kapcsolatfelvételt követően: „pereljen be, aztán meglátjuk”.

Jó tudni, hogy míg 2017. december 31-ig a keresetlevél kézbesítését követően – amennyiben nem volt kötelező a jogi képviselet – megjelenhetett a társaság képviseletében a cég vezetője vagy a meghatalmazott a tárgyaláson, szóban előadva ellenkérelmét, addig, 2018. január 1. napjától, amennyiben az alperes a keresetlevél kézhezvételét követő negyvenöt napon belül nem terjeszti elő írásbeli ellenkérelmét, a bíróság bírósági meghagyással kötelezi az alperest – azaz helyt ad a felperes kérelmének. A kereset csak általánosságban vitató, azaz sem alaki, sem érdemi védekezést nem tartalmazó ellenkérelem (l. „nem tartozunk”) nem képezi a bírósági meghagyás kibocsátásának akadályát. A jogerős bírósági meghagyás ítélet hatályú, tehát végrehajtható.

Ügyvédkollégám jelezte nemrégiben, hogy azért lett háromszáz (!!!) oldalas az ellenkérelme, mert egyszeres sorközzel és 9-es betűmérettel írt. Azaz érdemi ellenkérelmet írni ügyvéd megbízása nélkül nem javallott. Szakkérdésekben a bíróság az esetek túlnyomó részében szakértői bizonyításhoz folyamodik. Magán- és kirendelt szakértő alkalmazható egy eljárás során. A felek saját megbízásuk alapján prezentálnak szakvéleményt – először a bizonyító fél, majd az ellenérdekelt fél jogosult magánszakértő bevonására. A magánszakértő köteles az ellenérdekelt felet eljárásáról értesíteni, kérdéseire válaszolni, meglátásait figyelembe venni. Amennyiben a magánszakértői vélemény aggályossá válik, nem vehető figyelembe a perben bizonyítékként. Egy magánszakértői vélemény viszonylag egyszerűen válhat „aggályossá” – például nem válaszolja meg a szakértő az ellenérdekelt fél minden kérdését, vagy nem tájékoztatja megfelelő módon egy helyszíni szemléről. Amennyiben mindkét fél magánszakértői vizsgálata aggályos, a bíróság elrendelheti a kirendelt szakértő alkalmazását. Ez összesen 3 db szakértői díj megfizetését jelenti.

Eltekintenék a szakértői díj mibenlétének részletezésétől, ugyanakkor felhívom arra a figyelmet, hogy amennyiben egy magánszakértői vélemény aggályossá válik, úgy a díja a perben nem számítható fel , azaz pernyertességtől függetlenül a magánszakértő díját a bevonását kezdeményező fél fizeti. Egyebekben a szakértői nettó munkadíjakat a 3/1986. (II.21.) IM rendelet tartalmazza. A szakértői díjak általában meghaladják a százezer forintot – amely összeget ráadásul előlegezni szükséges.

A fentiekben csak a peresítés két költségvonzatáról írtam. Szándékosan hagytam ki az illetéket, mely a pertárgyérték 6%-ka, fellebbezés esetén annak 8%-ka – alsó és felső összeghatárokkal.

Felejtsük el, hogy nem fognak elszámoltatni. De igen, drágán és többször fizet az, aki hátradől egy jogvita esetén.

Szándékosan száraz, tényszerű lett ez az írás. Egy vezetőnek konkrét, számszerűsíthető ismeretekre van szüksége, amikor dönt.

Pedig van ennek az egésznek egy cseppet sem száraz és unalmas aspektusa is. Magunkra büszke emberekként szeretnénk egy-egy megbeszélés végén felállni az asztaltól. Akár megszakítjuk az üzleti kapcsolatot, akár valami módon tovább akarjuk folytatni az együttműködést, a mediáció ebben is segíthet. A jó viszonyt könnyebb fenntartani ezzel az eszközzel. Van értelme – az anyagiak és az időtáv kedvezőbb, az eljárás emberibb.

Hogy ennek nincs kultúrája még itt? Jó gyakorlatot meghonosítani menő.