3 módszer, ahogyan lehúzzák a vállalkozásodat

Hűvös Ágnes Kerülj képbe

Ahol a pénz megjelenik, ott a csalás (scam) is. A vállalkozásokat is számos intézményesült, sőt: automatizált csalás találja meg. Mutatunk néhányat sebtiben, hogy neked már ne kelljen gondolkodnod, ha ilyennel találkozol. A kulcsszavak ezúttal: szabadalom, domainnév, befektetés. Az összeg, amire lehúzhatnak 7 és 15.000 USD (igen, jól olvastad, hét és tizenötezer amerikai dollár) között van.

Ja, az önérzetednek se tesz jót. Inkább gyanakodj – mutatjuk, mire.

Szabadalommal kapcsolatos scam

Onnantól, hogy a szabadalmad, védjegyed, használati mintaoltalmad nyilvános, szorgos kis robotok gyűjtik a kapcsolati adataidat. Ezután időzítik a bejelentés dátumához képest 6-12 hónapra a bombát, aztán BUMM… kapsz egy számlát – vagy legalábbis egy annak tűnő dolgot. Mi történt?

Szép, hangzatos nevű cégek ezek, mint például International Patent & Trademark Organization, WPTI – World Patent and Trademark Index vagy éppen EIEC – European Institute for Economy and Commerce. Ezek a cégek díjfizetési figyelmeztetéseket küldenek bejelentők, jogosultak részére. Az adatokat ingyenes, kutatható elektronikus adatbázisokból szedik, azaz ezzel nem tehetsz semmit, az iparjogvédelem egyik kellemetlen velejárója. A levelek a szabadalmi vagy védjegybejelentéssel kapcsolatos számlának, felhívásnak tűnnek, és legtöbbször csak a levélben található apró betűs tájékoztatóból (vagy még abból se) derül ki, hogy valójában például egy adatbázisba való bekerülést, “publikálást” ajánl a cég a befizetett összegért. Az összeg akár több ezer USD is lehet.

Abban az esetben, ha nem a saját képviselődtől érkező felhívást kapsz, mindenképp bizonyosodj meg annak eredetéről, tartalmáról, továbbá a kínált szolgáltatás jellemzőiről. Amennyiben ipajogvédelmi eljárásban képviselettel kapcsolatos szolgáltatás látszatát kelti a levél, győződj meg arról is, hogy az érintett személy valóban jogosult hivatásos képviselőként (ügyvéd, szabadalmi ügyvivő) eljárni. A legegyszerűbb, ha az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala, a Szellemi Tulajdon Világszervezete, az Európai Szabadalmi Hivatal vagy éppen a magyar Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala oldalán keresel rá a téged spammelő cég nevére. Kattints itt a szövegben a legszimpatikusabbra, aztán kezdhetsz is kutakodni a csalók után.

Ha egyik listában sem tálalod a céget, mindenképpen fordulj a szabadalmi képviselődhöz, illetve jelentsd is be valamelyik fenti szervezetnél a gyanúdat. Ezzel másoknak is sokat segítesz.

A Nagy Kínai Domainnév-átverés

Bejegyezted a domainnevedet (a .com végűt jellemzően), majd egyszercsak kapsz egy figyelmeztetést, hogy egy kínai cég a nevet akarja használni. A figyelmeztetés látszólag hivatalos kínai szervtől érkezik, és nagyon jóindulatú. Ha megrettensz, hogy jaj-jaj, akkor majd a márkanevemet elviszik?!, akkor felajánlják neked, hogy regisztráld kínai oldalakon is a domaint, és onnantól védve vagy. Mi történt?

Szintén védjegyes vagy domainnév-regiszterekből indulnak azok a robotkák, amik az adataidat begyűjtötték. A kínai domainek, amiket felkínálnak, túlárazott darabok, kifejezetten bamba külföldiek számára fenntartva. Természetesen nem csak kínaiaktól kaphatsz ilyen felajánlást. Az összeg 7 USD és 2000 USD között mozog. A lényeg, hogy a DEL gomb gyors megnyomása után nincs teendőd. Ha mélyebben szeretnéd beleásni magad a témába, segít a Wikipédia vagy a HoaxSlayer.

A nigériai befektetős átb***s

A szerk. által kicsillagozott szó tükrözi, mit gondolunk azokról, akik időt és energiát nem kímélve olyanokat próbálnak USD-tízezrekre megvágni, akik éppen befektetőt keresnek. Nem az ötletedet akarják ellopni. Az ötlettel utána dolgozni is kellene – nekik éppen elég a pénzed, amiért te már megdolgoztál.

A LinkedInen keresgélsz, bejelentkezel befektetéssel kapcsolatos csoportokba, mindenhol mutatod, hogy te bizony startupper vagy. A robotkák meg szépen listázzák ezeket a kulcsszavaidat. Egy szép nap aztán kapsz egy komoly úriembertől megkeresést, amelyben sokmilliós befektetést kínál a startupod számára. Utánanézel, a hapsinak több tízezres követőtábora van, a cége az internet szerint 30 éve létezik, még Wikipedia-szócikk is van róluk. Cool, mondod, és már írsz is neki.

A következő levelet már a tekintélyes úriember asszisztensétől kapod, aki felajánlja, hogy kössetek is azon melegében egy befektetési szerződést egy amúgy noname háttérvállalkozással. Küldik a szerződést, ott villódzik benne 21 milla USD befektetés ígérete számokkal és betűkkel, meg egy pár olyan kérdés, amit még le kell tárgyalni. Nem, még véletlenül se hasonlít a klasszikus örököltél-a-hercegtől nigériai átverésre… egészen addig a pontig, amíg meg nem írják, hogy a jogi költségekre küldj 3-5000 USD-t.

Amit tehetsz: ne fizess. Jelentsd a LinkedInen. A levelezésedből töröld. Valamint moss kezet alaposan, szappannal. Ez utóbbi csak a személyes higiénia miatt fontos, de talán segít megnyugodni is egy ilyen affér után.

Van ugyanennek a csalásnak egy meg cifrább verziója, ez magyar cégeket nem fenyeget, de például UK-cégeket igen: nem fizetsz, befektetnek. Aztán bedöntik a céget és kiszállnak. Ha tehát nem kerül elő a fizess-a-jogászért duma, még ne nyugodj meg. Lehet, hogy éppen pénzmosásra akarják használni a cégedet. Járj alaposan utána, mert ha sikerrel járnak, ott már a szappanos kézmosás se lesz elég.

 

Ezek a módszerek csak példák. Nagyobb kötetre rúgna azoknak a csalásoknak a száma, amik az interneten keresztül elérnek, és ezek egy igen jelentős része a vállalkozásokat találja meg. Többsége adathalászat, de jelentős része konkrét csalás. Ha ilyennel találkozol, szólj nekünk – mi gyakorlott gyanakodók vagyunk.